Energy - Energia:
Ebben a pontban a becsapódás energiáját kapjuk meg Joule-ban, valamint a program átszámolja az értéket az atombomba robbantások nagyságából jól ismert TNT-megatonnákra, ami azt jelenti, hogy az általánosan használt TNT robbanóanyagból mekkora mennyiséget kellene felrobbantani hasonló nagyságú robbanás eléréséhez (1 megatonna = 1 millió tonna). A következő sorban megkapjuk, hogy átlagosan hány évente éri ilyen becsapódás Földünket.
Crater Size - Kráterméret:
Itt a becsapódás által létrehozott kráter méretét tekinthetjük meg. A program - figyelembe véve az ütköző testek tulajdonságait - becslést ad a kráter típusára is.
Amennyiben túlságosan közel állunk a becsapódás helyéhez, úgy az ezt követő pontok helyett csak arról kapunk tájékoztatást, hogy minden bizonnyal a kráterból kidobott anyag részei leszünk.
Thermal Radiation - Hősugárzás:
Az itt található értékek a becsapódás során keletkező hősugárzás hatásait mutatják be. Az első sorban olvasható, hogy másodpercben mérve mennyi idő múlva fogjuk érzékelni a legerősebb hősugárzást. A következő két sorban a keletkező tűzgömb sugarának méretét olvashatjuk kilométerben, valamint azt, hogy ennek nagysága a mi távolságunkból hányszorosa a Nap látszó méretének. Ezt követően a hősugárzás energiáját olvashatjuk le Joule/m2-ben, alatta pedig, hogy mennyi ideig fog tartani ez a sugárzás, valamint azt, hogy ez hányszorosa a Napból érkező sugárzásnak.
A következő néhány sorban a számok lefordításaként szövegesen olvashatjuk el a becsapódás által keletkező hő hatását a környezetre (pl. a ruhák meggyulladnak, lángra lobbannak az újságok stb.).
Seismic Effects - Szeizmikus hatások:
Ebben a pontban a becsapódás által keltett földrengés nagyságáról kapunk adatokat. Az első sorban megkapjuk, hogy mennyi idő telik el a becsapódás és a legnagyobb rengéshullám érkezése előtt.
Lejjebb a földrengéseknél ismert Richter-skála szerinti értéket, valamint a rengés okozta károk leírását láthatjuk más ismert skálák megközelítéséből.
Ejecta - Kidobott anyag:
A becsapódás során nagy mennyiségű anyag dobódhat ki a keletkező kráter helyén a felszínből. Ebben a pontban a kidobott anyag mennyiségéről és minőségéről kapunk tájékoztatást, a megadott távolságra számítva. Az első sorban az láthatjuk, hogy mennyi idő alatt ér el hozzánk a kráterből kidobott anyag, a következő sorokban pedig a nagyobb kidobott kődarabok átlagos méretét, valamint a kisebb törmelékek nagyságát olvashatjuk le.
Air Blast - Légnyomás, lökéshullám:
A becsapódáskor nem csak hő és kőzettörmelék keletkezik, hanem a robbanás a levegőt is nagymértékben összenyomja. Ezt mi lökéshullámként, szerencsésebb esetben csak erős szélként érzékeljük. Az első sorban a lökéshullám becsapódástól számított érkezési idejét láthatjuk, majd a legnagyobb nyomásértéket olvashatjuk. A következő sorban a széllökés sebességét mutatja meg a program, valamint arról is olvashatunk, hogy milyen hanghatásra számíthatunk.
Az utolsó néhány sorban a lökéshullám által okozott pusztítást követhetjük nyomon rövid szöveges leírásban.
A program tehát nagyon jól szemlélteti, hogy milyen következményei lehetnek egy aszteroida becsapódásának. Láthatjuk, hogy ha számos vonatkozásban túloznak is a filmgyárak, a néhány éve bemutatott, kozmikus testek becsapódásról szóló mozifilmek a valósághoz nagyon közel álló képeket mutattak be.