Veszélyben az értelmünk

Az emberi értelem önmagát fenyegeti, egyszerre tettes és áldozat: a környezetünkben általunk előidézett változások intellektuális képességeinket is veszélyeztetik.

Agyunk évmilliók alatt fejlődött mai szintjére, ám ez a jövőben megváltozhat. Olyan anyagok kerültek környezetünkbe, amelyek tönkretehetik értelmi képességeinket.

Ilyen a spermiumokban vagy petesejtben genetikai változást okozó mérgek, amelyek megtermékenyítés után agyműködési zavarokat vagy kromoszóma-anomáliákat okoznak a magzatban. Ide tartoznak a peszticidek, az ólom- és a radioaktív sugárzások.

Születés után az idegmérgek okozhatnak károsodást. Ezekhez járul még az agy egészséges működéséhez szükséges makro- és mikrotápanyagok hiánya a környezetünkben. Jelentősnek látszik még a kettő közti kölcsönhatás is. A vashiány például gyorsítja a szervezet ólomfelvételét.

A környezetünkben feldúsuló idegmérgek miatt az USA Kongresszusa 1989-ben a következő tíz évet az agy évtizedének nyilvánította. 1990-ben pedig a Kongresszusnak a technikai fejlődés következményeit vizsgáló hivatala arra a felismerésre jutott, hogy az orvostudomány túlságosan sokáig tekintette a rákot a legfontosabb környezetszennyezési károsodásnak, miközben más, talán súlyosabb tényezőket elhanyagolt. A rákbetegséget könnyű a klinikán diagnosztizálni, az intelligencia károsodását sokkal nehezebb, mert határozott kezdőpont nélkül, folyamatosan megy végbe.

A környezeti mérgek hatása azonban csak az érem egyik oldala. A 90-es évekből a WHO és az UNICEF egyre nagyobb figyelmet fordított az egészséges emberi fejlődéshez szükséges hatóanyagok természetbeni hiányára. A szegény országokban a fehérje- és a kalóriahiány következtében sok millió gyermek szellemi képességei elsatnyulnak. A "zöld forradalom" során elterjesztett nitrogénműtrágyázás megváltoztatja a talaj pH-ját, ami kihat a nehézfémek növényekkel való fölvételére.

A környezeti mérgek csökkentik a jód zöldségek útján való fölvételét. A UNICEF különösen nagy figyelmet fordít erre, mert a jódhiány súlyosan fenyegeti az emberi agyat. A UNICEF szerint 1,6 milliárd ember él olyan régiókban, ahol elégtelen a táplálékkal való jódfelvétel. 655 millión szenvednek pajzsmirigybetegségben, és 300 milliónak károsodtak az értelmi képességei.