Az Egyesült Államok kormánya mintegy 90 atomrobbantást végzett 1951-től 1962-ig Nevadában. A szél minden irányba, több száz kilométerre is elfújta a radioaktív felhőt. Így juthatott el a mintegy 50 évvel ezelőtt végzett atombomba kísérletek radioaktív felhője Idahóba is. Az emberek meg vannak győződve róla, ezzel magyarázható, hogy sokuknál különféle rákos betegségek alakultak ki, mivel a sugárzó anyag beborította a farmokat és a városokat. A "Szélirányban-csoport" szerint aki evett az ott termesztett növényekből és itta az ottani tehenek tejét, súlyos veszélynek tette ki magát: sokan kaptak csont-, pajzsmirigy-, epehólyagrákot és más tumoros betegségeket. A gyerekek voltak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők több tejet ittak és a pajzsmirigyük is kisebb.
A kormány tudott a kísérletek káros hatásairól, de nem vette figyelembe azokat és eltitkolta a veszélyeket a környéken élők előtt - mondja egy érintett hölgy, akinek 17 évesen eltávolították a gyomrát, hasnyálmirigyét és lépét, és azóta is rendszeres műtéteken esik át az újabb és újabb tumorok kialakulása miatt.
Az Egyesült Államok kongresszusa 1990-ben hozott egy törvényt, amely alapján a nukleáris kísérletek áldozatai 50 ezer dollár kártérítést kapnak. Jelenleg Utah, Nevada és Arizona állam lakói részesülhetnek ilyen kompenzálásban. A kártérítés igénylésekor a rákos betegségben szenvedőknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a kísérletek idején az érintett területeken laktak. Idaho állam lakóira azonban nem vonatkozik ez a törvény, ezen próbál változtatni a civil csoport.
Az amerikai tudományos akadémia jelenleg elemzi az igényeket, és ezután hozza meg javaslatát arról, hogy a törvénymódosítás valóban szükségszerű-e. A tudományos kutatások és a történelmi adatok mellett a civil csoport tagjainak beszámolóit is figyelembe veszik, és a javaslatot jövő júniusban terjesztik a kongresszus elé.
Az atomhulladék kérdése
A nevadai atomkísérleti területen található Yucca-hegység körül jelenleg is súlyos viták folynak. Az Egyesült Államok radioaktív hulladékának hosszú távú biztonságos elhelyezése a mai napig megoldatlan probléma. Jelenleg 131 helyszínen van szerte az országban sugárzóanyag elhelyezve. Ezek a helyszínek főként atomerőművek mellett, azaz lakott területek közelében vannak, a hulladék közvetlenül is veszélyezteti a közelben élőket, valamint potenciális veszélyt jelent az ivóvízellátásra. További gondot jelent a hidegháború során felhalmozott radioaktív anyagok biztonságos elhelyezése.
A legjobb megoldásnak egy úgynevezett geológiai tároló megépítése tűnik. Ez azt jelentené, hogy a földfelszín alatt, egy geológiailag stabil területen - ahol nincsenek földrengések, és a kőzet megfelelő záróréteget képez az ivóvízkészletektől - helyeznék el a sugárzó anyagot, rozsdamentes tartályokban. 2002-ben a szenátus megszavazta, hogy Nevada államban a volt atomkísérleti területen található Yucca-hegységben alakítsák ki a depót.
A hosszas vizsgálatok ellenére azonban mégis sokan kételkednek abban, hogy ez a legalkalmasabb hely a tároló kialakítására. Ők úgy vélik, hogy a terület csapadékellátása veszélyezteti a sugárzó anyagot tároló tartályok épségét, valamint a nemzetközi gyakorlattal ellentétesen a föld alatti vízkészlet fölé tervezik a tároló megépítését, így a nedvesség és az oxidáló anyagok együttes hatása valóban csökkentheti a tároló tartályok időállóságát. A hegység alatt helyezkedik el az a vízkészlet, ami az egész Amargosa-völgy vízellátását biztosítja.
További három évig folynak még a műszaki vizsgálatok, és a szigorú ellenőrzési folyamat során hiánytalanul bizonyítni kell, hogy a tároló megépítése és működtetése nem veszélyezteti a környezetet és az embereket.
Bodrogi Lilla