Startolt a legnagyobb robbanásokra vadászó műhold

November 20-án a NASA pályára állította új nagy űrtávcsövét, a SWIFT műholdat, amely az Univerzum egyik legrejtélyesebb jelenségét, a gammakitöréseket vizsgálja.

A Swift eredményei alapján a következő kérdések megválaszolásához szeretnének közelebb jutni:

1. Miért alakulnak ki a GRB-k? A Swift beazonosítja azokat a galaxisokat, ahol a kitörések lezajlanak (befogadó galaxisok). Ezek vöröseltolódásainak eloszlásából következtethetünk a kitörések távolságára és energiájára. Behatárolja a GRB-forrás helyét a galaxison belül és azonosítja a kitörési környezetet.

2. Vannak-e fizikai folyamatok szerint eltérő kitörésfajták? Mint említettük, az eddigi megfigyelések alapján léteznek eltérések a kitörések időbeli lefolyásában és a sugárzás hullámhosszában, ezek azonban származhatnak a forrásban lezajló eltérő léptékű, de azonos fizikai folyamatokból, vagy egyszerűen okozhatják a környező közeg hatásai.

3. Hogyan alakul ki a lökéshullám és hogyan hat kölcsön környezetével? Az utófénylés működési mechanizmusának megértéséhez fog a korai fényes fázis fizikai paramétereiről (sűrűség, ionizáció, áramlási jellemzők stb.) adatokat szolgáltatni a nagyfelbontású spektrométer.

4. Mit árulnak el a gamma-sugarak a korai Univerzumról? Mivel a GRB-k a legfényerősebb objektumok a Világegyetemben, sugárzásuk elnyelődése révén következtetni tudunk az intergalaktikus és csillagközi tér jellemzőire, mégpedig az Univerzum időben igen távoli múltjára vonatkozóan (egészen z = 6 vöröseltolódásig). A nagyszámú GRB-re kapott adat lehetővé teszi, hogy - a galaxisok és a kvazárok után harmadikként - közvetlenül mérjük a GRB-k fényességének kozmikus időbeli változását.

(Forrás: Supernova)