2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A Spirit és az Opportunity minden korábbinál erősebb, gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokat szolgáltatott arra a korábban már széles körben elfogadott elméletre, hogy a Marson stabilan létezett folyékony víz a felszínen a múltban. A marsjárók tevékenységét Olvasóink folyamatosan figyelemmel követhették rovatunkban, részben a Mars Society magyar tagozatával való együttműködésünknek köszönhetően. A Spirit és az Opportunity jelenleg is működik (ez nem várt teljesítmény ahhoz képest, hogy az elsődleges küldetést csupán 3 hónapra tervezték), és amíg bírják energiával, további eredményeket szállítanak.

A Marsnál maradva nem feledkezhetünk meg az európai Mars Express űrszondáról, amely pazar felvételeket készített a vörös bolygó felszíni alakzatairól, méréseivel megerősítette a vízjég jelenlétét, de idei legnagyobb eredménye a légköri metán felfedezése, illetve a metán eloszlásának kimutatása volt. A szakemberek között egyelőre nincs egyetértés abban, hogy ez a gáz vulkáni vagy biogén eredetű.

2004 másik űrkutatási szenzációja, hogy sokéves utazást követően a Szaturnusz körül pályára állt a Cassini-Huygens űrszondapáros. Sokak szerint ez volt az igazán fontos esemény az űrben, mert a Cassini az "utolsó nagy szonda", amely nem néhány százmillió, hanem több mint 1,5 milliárd dollárból épült, s amelyhez hasonlót nem indíthatunk néhány évente, főleg nem ilyen távoli célponthoz. A Cassini eddig beváltotta a várakozásokat: elképesztő részletességgel térképezi a Szaturnusz légkörét, gyűrűrendszerét és holdjait, amelyek közül a legérdekesebb felfedezések a Titánhoz kapcsolódnak. A Titánnal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy az igen alacsony hőmérsékletű (átlagosan -178 Celsius-fokos) felszínt valóban szénhidrogénből álló tavak és tengerek borítják-e. Az új képek és adatok szerint ez egyre valószínűbbnek látszik: a radarképeken olyan sötét foltok mutatkoznak, amelyek folyékony metánt vagy etánt jelezhetnek, sőt először sikerült megfigyelni légköri változásokat. 2005. január 14-én a Cassini-űrszondáról december 25-én sikeresen levált Huygens európai leszállóegység leereszkedik a Titan felszínére, és a remények szerint egy olyan világ tárul fel előttünk, amilyen az ősi Föld lehetett több mint 4 milliárd évvel ezelőtt.

Az emberes űrrepülés felemás évet zárt 2004-ben: a magánszféra szenzációs sikert könyvelhetett el a SpaceShipOne többszöri sikeres repülésével, ami nagy lépést jelent az űrturizmus felé vezető úton, a "nagyok" azonban nem szívesen emlékeznek 2004-re. A Columbia 2003-as tragédiája idén is a földre kényszerítette az amerikai űrrepülőgép-flottát, és a legutóbbi tervek szerint a repülést csak 2005 májusában újítják fel. Az űrrepülőgépek hiányában orosz személy- és teherűrhajók végezték a Nemzetközi Űrállomás ellátását - amelynek építése már két éve áll, és ahol sokszor emberhez méltatlan körülmények között dolgoznak az űrhajósok. Szomorú helyzet ez az emberiség legnagyobb tudományos-technikai teljesítményeként emlegetett, sok milliárd dolláros űreszköz esetében.