2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

A földközeli kisbolygók állandó sztártémának számítanak, s ez minden bizonnyal mindaddig így lesz, amíg nem jön egy igazán veszélyes példány. 2004. szeptember 29-én még jóleső megnyugvással nyugtázhattuk, hogy a torz ellipszoid alakú, 4,6 x 2,4 kilométeres Toutatis - amely a legnagyobb ismert kisbolygók közé tartozik - földközelbe került, de semmi veszélyt nem jelentett ránk nézve. Tény, hogy az emberiségnek nincs tudomása arról, hogy ilyen méretű égitest valaha is ennél közelebb került volna a Földhöz (ez azonban nem sokat jelent, mivel a Föld pályáját keresztező, azaz potenciálisan veszélyes égitestek kutatása csak néhány éve vált igazán intenzívvé).

Az évvége azonban komoly meglepetést tartogatott: egy körülbelül 400 méteres kisbolygó elsőként érte el a 4-es értéket kozmikus katasztrófák "földrengés-skáláján", a Torino-skálán (korábban az 1-es volt a maximum). Ez olyan közeli találkozást jelent, ahol a becsapódás esélye 1 százalék körüli, és becsapódás esetén regionális méretű pusztítás várható. Az égitest becsapódási esélye 2029-ben 1,6%, ami az eddig ismert legnagyobb esélyt jelenti egy becsapódásra. A következő hónapok megfigyelései további adatokat szolgáltatnak a szakemberek számára, így reálisabb képet kaphatunk a várható eseményekről.