2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Ki ne emlékezne még a 2003 augusztusában Európa szerte tomboló hőhullámra? Az adatok drámaiak: Franciaországban mintegy 10 ezer, Hollandiában legalább félezer, Portugáliában pedig 1300 halálesetet hoztak összefüggésbe a kánikulával. Új kutatási eredmények szerint az elkövetkező 40 évben a kontinens nyarainak több mint fele a 2003. évihez hasonlatos vagy még melegebb lesz, ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása megduplázza a tavalyihoz hasonló nyári hőhullámok bekövetkeztének kockázatát. Egyre több kutató szerint kimutatható és bizonyítható, hogy az emberi környezetszennyezés közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért, illetve a rendkívüli időjárási események kialakulásáért. A számítások szerint a közeljövőben bekövetkező hőhullámokért 75%-ban az emberi tevékenység, konkrétan a szén-dioxid-kibocsátás éghajlatra gyakorolt hatása tehető majd felelőssé.

Északi-sarkvidék: a katasztrófa megkezdődött

A felmelegedési tendenciát fokozza az emberi tevékenység által a légkörbe bocsátott üvegházgázok mennyiségének növekedése, és a változásnak súlyos következményei lehetnek - állapította meg jelentésében az ACIA (Arctic Climate Impact Assessment), az Északi-sarkon lejátszódó éghajlati folyamatok vizsgálatára létrehozott, mintegy 300 szakemberből álló tudományos testület. Napjainkban az északi pólus környéke éli át a leggyorsabban és legdrasztikusabban a globális éghajlatváltozás hatásait. Mérések alapján kimutatták, hogy az utóbbi harminc évben 40%-kal csökkent az északi jég vastagsága.

Az Északi-sarkvidék éghajlatának változásai komolyan próbára tehetik az emberi alkalmazkodóképességet. Az előrejelzések szerint száz éven belül akár 4-7 Celsius-fokkal is emelkedhet az északi pólus környékének hőmérséklete, aminek következtében az Északi-sarkon található nyári tengeri jég legalább fele, valamint a Grönlandot borító belföldi jégtakaró jelentős része elolvadhat. A grönlandi olvadás hozzájárul a világtenger vízszintjének emelkedéséhez - hosszú távon a tengerek szintje akár 7 méterrel is megemelkedheten. A tengerszint emelkedésének köszönhetően az Északi-sark környékén számos tengerparti településnek szembe kell néznie a folyóvízi erózió és a tengerelöntés veszélyével. Alaszkában, Nyugat-Kanadában és Kelet-Oroszországban az átlagos téli középhőmérséklet már az utóbbi 50 évben 3-4 fokkal emelkedett, és további 4-7 fokos növekedést jeleznek előre az elkövetkező 100 év folyamán.

Életbe lép a Kiotói Egyezmény

A globális klímaváltozással való küzdelemben rég várt lépés született meg, amikor Putyin orosz elnök ez év szeptember 30-án, hosszas halogatás után igent mondott a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó Kiotói Egyezmény orosz ratifikálására. A döntés értelmében a Jegyzőkönyv hosszú évek várakozása után 2005. február 16-án életbe lép. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az orosz csatlakozást történelmi tettnek ítélte, míg számos klimatológus arra hívta föl a figyelmet, hogy a kiotói célkitűzések elérése is kevés lehet a klímaváltozás ellen, s máris a következő lépéseket sürgetik.