A betegség megfelelő adagban és ideig alkalmazott antibiotikummal (penicillin, tetracyclin, cephalosporin és makrolid szerekkel) általában jól gyógyítható. A szakember által kiválasztott, időben megkezdett, megfelelő adagban és kellő ideig történő kezeléssel a beteg gyógyítható.
A Lyme borreliosis megelőzésére hazánkban törzskönyvezett oltóanyag jelenleg nem áll rendelkezésre, ezért a megelőzés szerves része a kullancsok elleni védekezés. A csípés veszélyének kitett szabad bőrfelületre vagy a ruházatra juttatva a rovarriasztó szerek meggátolják a kullancs bőrbe fúródását. Célszerű a kezelést, a hatóanyag fajtájától függően 2-4 óránként megismételni. Annak érdekében, hogy a kullancsok nehezebben érjék el a bőrfelületet, tanácsos világos színű, hosszú ujjú, galléros inget, valamint sűrű szövésű nadrágot viselni. Az inget a nadrágba, a nadrág szárát pedig lehetőleg a zokniba vagy a csizmaszárba kell tűrni. Kerülni kell a füves, bokros helyeket, kiránduláskor javasolt az ösvényeken haladni.
Amennyiben megtörtént a baj, fontos a bőrbe fúródott kullancs minél koraibb felfedezése és eltávolítása. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. A kullancs fejlődési alakjától függően eltérő méretűre nőhet. A fiatalabb alakok igen apró, gombostűfej nagyságúak lehetnek, még megszívott állapotukban is alig észrevehetőek. A kór terjesztéséért felelős kifejlett közönséges kullancs jóllakott állapotban akár az 1 cm-t is elérheti.
A kullancs a bőrből két köröm közé fogva, gyengén csavaró mozdulatokkal húzható ki, de csipesszel vagy speciális kullancs kanállal, az eltávolítás könnyebb. A kullancsot a bőrhöz közel, vagyis a feji részen kell megfogni a csipesszel. A potroh összenyomását el kell kerülni, mivel ez tartalmazza a kórokozót. Az eltávolítást követően 1-2 napig még apró, piros, esetleg viszkető bőrelváltozás jelezheti a csípés helyét.