Szingli-világ

A kései családalapítással, lanyhuló gyermekvállalási kedvvel és a házasságról alkotott nézetekkel foglalkozó sorozatunk második részében arra keressük a választ, mi lehet a hátterében a nyugati társadalmakra egyre jellemzőbb szingli életformának.

Megjelent a fogamzásgátló tabletta, amely a nőket ugyan valamelyest felszabadította, de a férfiak viselkedését még jobban megváltoztatta a párkapcsolaton belül: levetette magáról az esetleges gyermeknemzés felelősségét "portyázásaik" során. A nők, törekvéseiknek és a dezindusztralizációnak köszönhetően, fokozottabban vállalnak aktív szerepet a munkaerőpiacon, és anyagilag függetlenebbé válnak. Fukuyama megfogalmazásában: az értékrend-változás következtében a házasság már nem az anya-gyermek kapcsolatát védő, szabályokkal és normákkal körülbástyázott intézmény, hanem kis túlzással inkább csak kaland. Végül az apák mint szerepmodellek a férfifelelősség gyengülő normája miatt eltünedezni látszanak a családi életből.

Mindezen forradalmi jelentőségű változások kikezdték a család intézményét, és ez a közbizalom csökkenéséhez, a bűnözéshez, és egyéb patológiás jelenségekhez vezet, a rohamosan romló demográfiai mutatókról nem is szólva. Némi leegyszerűsítéssel élve az író úgy gondolja, hogy azokban az országokban, ahova a modernizációval karöltve begyűrűztek a világméretű feminizmus hullámai, s végbement egyfajta szexuális felszabadulás, ott majdnem törvényszerűen bekövetkezett a házasság és a család intézményének összeomlása. Végső soron tehát mindezen jelenségek okozzák a társadalmi kohézió gyengülését.

A fogamzásgátló tabletta mint a szexuális liberalizációt elősegítő és a korai elköteleződést gátló eszköz, más kutatókat is gondolkodásra inspirált. A tabletta már az 1960-as években megjelent Nyugaton, s előbb a házas nők körében terjedt el, majd az 1970-es évek beköszöntével a hajadon nők közt is széles körben ismert volt - részben mert ezt az egyre liberalizálódó rendelkezések is egyre inkább lehetővé tették.

Egy harvardi közgazdászprofesszor, L. Katz megvizsgálta a fogamzásgátló tabletta elterjedésének következményeit (Goldin-Katz: The power of the pill, 2000, NBER Working Papers). Érvelése szerint ennek megjelenése komoly hatást fejtett ki a fiatal nők házasodási hajlandóságára azáltal, hogy a házasság előtti szexuális élet kockázata jelentősen csökkent, és így szabad utat nyitott a karrierbe történő nagyobb fokú invesztíció előtt - s ezzel arra voltak ösztönözve, hogy a házasodást időben későbbre tolják ki, sokszor csak azt követő időre, miután kikerültek az iskolarendszerből. A feltételezés nem légből kapott, társadalomtudományi szakemberek igazolták azt, hogy időben nem véletlenül estek egybe az USA-ban a házasodási kedvben, a törvényi rendelkezésekben, a nők felsőfokú továbbtanulásában és a fogamzásgátlók alkalmazásában megnyilvánuló változások.

A tablettának Katz szerint van egy direkt hatása: csökkenti a karrierbe történő befektetés költségét, hiszen nem kell a lányoknak szembe nézni a teherbe esés bizonytalanságával - s tudjuk, amennyiben az mégis bekövetkezik, jelentősen megdrágítja a karrierépítés költségeit. A tabletta egyfajta biztosítékot jelent arra nézve, hogy a lányok kockázat nélkül elkezdhetik építeni a pályájukat, s aztán képzettként nagyobb eséllyel is indulhatnak a házassági piacon. A karrierépítés és a szex többé nem zárja ki egymást.

Sári Nóra