Mikor biztonságos egy védőoltás?

Az emberek túlzott aggodalma sokszor az ésszerű biztonsági előírásokat meghaladó követelményeket támaszt az oltóanyag-gyártókkal szemben. Ezt a Lyme-kór ellen védelmet nyújtó vakcina példáján mutatja be a Nature.

A sikeresen megfékezett járványveszélyről könnyen megfeledkezünk. Annak idején a SARS (atípusos tüdőgyulladás) kapcsán hisztériakeltéssel vádolták a médiát, miután a beharangozott járványveszélyhez képest végül kevesebben kapták meg a betegséget.

Az emberek azonban gyorsan elfelejtik a riogató híreket. A nagy többség nem ismeri a közegészségügy munkáját, amelynek köszönhetően ma már sokkal hatékonyabban megelőzhető a fertőzések embercsoportok közötti akadálytalan terjedése. Ez a veszély állt fenn a SARS esetében is, amelyet hatékonyan megfékeztek a szigorú karanténnal és az utazási korlátozások bevezetésével. A tehetősebb országokban az embereknek kevés tapasztalatuk van a fertőző betegségekről, ami azt eredményezi, hogy a járvány kordában tartásának két legfontosabb eszközét, az antibiotikumokat és az oltásokat nem is veszik kellőképpen komolyan - olvasható a Nature 2006. február 9-i számában.

Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása miatt a kórokozók ellenállóbbakká váltak számos gyakori kezelési móddal szemben, komoly közegészségügyi veszélyt okozva ezzel. A vakcinákkal szembeni gyanakvás aláássa az egyes betegségek felszámolását célzó törekvéseket. Ez történik Angliában is, ahol az emberek azért tartanak a kanyaró-rubeola-mumpsz elleni (MMR) oltástól, mert úgy hiszik, hogy az autizmust okozhat.

Az oltási programok gyakran ütköznek társadalmi ellenállásba abból az alapvető feladatukból adódóan, hogy nagyszámú egészséges emberen kell kezelést végrehajtani. Könnyebb meggyőzni az embereket az oltás szükségességéről, ha nagy eséllyel kaphatják el az adott betegséget és a fertőzés következményei súlyosak. De mit lehet tenni egy olyan betegség esetében, mint amilyen a Lyme-kór, ahol a megfertőződés esélye viszonylag csekély, és a következményei valamelyest enyhébbek?

A Lyme-kórt a szarvasok kullancsai terjesztik, emberről emberre nem terjed. Olyan helyen lehet megfertőződni, ahol az emberjárta vidék és a szarvasok territóriuma átfedésbe kerül, mint gyakran Közép-Európában, vagy észak-amerikai külvárosi és vidéki területeken. A betegség súlyos, de általában nem halálos, és antibiotikumokkal gyógyítható. Az első Lyme-kór elleni vakcinába vetett bizalom 1999-ben ingott meg, miután az amerikai piacra került. Az oltások eladása rohamosan csökkenni kezdett, miután kampány indult, amely az oltóanyag okozta mellékhatásokra, és a kiváltott autóimmun reakciókra hívta fel a figyelmet. Végül 2002-ben a gyártó GlaxoSmithKline beszüntette a vakcina előállítását.

Ám vajon miért érdemes egy oltóanyag-gyártónak ismételten kísérleteznie? A bécsi Baxter Vaccines jelentős beruházásokat hajtott végre egy új oltóanyag kifejlesztése érdekében, amely jelenleg a klinikai tesztelés előtt áll. A Baxter azonban nem az egyetlen cég, amely a Lyme-kór elleni oltóanyaggal foglalkozik, más gyártók szerint is piacképes egy ilyen vakcina.

Ennek oka részben a betegség egyre nagyobb térhódítása, különösen a terjeszkedő amerikai külvárosokban, ahol a rendszeresen megfigyelt területeken az 1990-es évek elejéhez képest az esetek száma megkétszereződött. Európára vonatkozó megbízható felmérések nem állnak rendelkezésre, de egy tanulmány szerint Németország keleti területein 2002 és 2003 között egyharmados növekedést tapasztaltak. Ausztriában endémiás (helyi jellegű) betegségként van jelen, évenként 130 új esetet regisztrálnak 100 ezer emberre vonatkoztatva.

A Baxter abban bízik, hogy az egyre nagyobb veszély mérsékli majd az oltóanyaggal szembeni aggodalmakat. Amerikai orvosok szerint leginkább azok várják a vakcinát, akik saját tapasztalattal rendelkeznek a betegségről és annak kellemetlen kezeléséről, amely hetekig tart, erős antibiotikumos injekciókkal. A Baxter a fejlesztés alatt álló oltóanyagának tervezésekor figyelembe vette a vakcina ellenzőinek érveit is. Ezek egy fehérje és a mellékhatások közötti összefüggésre vonatkoztak, annak ellenére, hogy ezt az amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) nem találta megalapozottnak.

A marketing gyakran a tudományos meggyőződés ellenében is hatékony, ez a gyakorlatban valószínűleg nem kerülhető el. A Lyme-kór súlyos betegség, éppen ezért ahol a kór elterjedt, elengedhetetlen a megfelelő oltóanyag biztosítása.

Forrás: Nature, 2006. február 9.