A Dawn űrszonda a fő kisbolygóövben keringő Cerest és a Vestát, talán a két legérdekesebb aszteroidát fogja tanulmányozni a következő években. A Ceresnél, mint a legnagyobb és az új besorolás alapján törpebolygónak is tartott égitestnél arra keresik a választ, hogy belsejében vajon meddig jutott anyag differenciálódása.
A Mars és a Jupiter között is megindult az anyag égitestekké tömörülése, de a folyamat később megrekedt, és bolygó végül nem született ebben a térségben. Azt azonban nem tudjuk, hogy a Ceres - mint "félresikerült" planéta - pontosan milyen jellemzőkkel bír. Formája csak közelítőleg gömb alakú. Bizonytalan észlelések alapján időnként akár gázkibocsátást is produkálhat, és felszíne alatt hatalmas vízjégmennyiség húzódhat. A Vesta pedig azért különleges, mert a vulkáni eredetű bazaltos anyag mutatkozik rajta, amely szintén egyedinek számít a kisbolygók világában.
A Dawn űrszonda 2007 júniusában indul útjára. Ionhajtóművel közelíti meg célpontjait, négyéves programja alatt több mint 3 milliárd kilométeres utat megtéve. Elsőként a Vestát látogatja meg, amelyet négyhónapnyi vizsgálat után hagy el, hogy 2014-ben megérkezzen a Cereshez.
A NASA sok korábbi űreszközéhez hasonlóan ennél a szondánál is lehetőség van rá, hogy az érdeklődők neve a fedélzetre kerüljön, és egészen a kisbolyóövezetig jusson.
A szondán elhelyezendő chipen az eddig regisztrált több mint 170 ezer név található. A regisztrációs időszak november 4-én ér véget, tehát aki még fel akar kerülni a "fedélzetre", az gyorsan látogassa meg a szonda honlapját.
Kereszturi Ákos