A "Sakkozó Török" szimultánt ad Budapesten

Kempelen sakkautomatájának története és működésének titka évszázadok óta foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és laikusokat. A Műcsarnokban március 23-án nyíló kiállításon nemcsak a rekonstruált eredetit láthatjuk, hanem másik találmányának, a beszélőgépnek eredeti példányát is.

Kempelen sakkautomatájának története és működésének titka évszázadok óta foglalkoztatja a művészeket, tudósokat és laikusokat. Most, több mint kétszáz évvel a nagy magyar polihisztor halála után egy nemzetközi összefogással létrejött kiállításon nemcsak a rekonstruált eredetit láthatjuk, de a polihisztor másik mechanikai találmánya, a beszélőgép eredeti példányát is. A budapesti Műcsarnok március 23-án nyíló bemutatóján a hangsúly mégis arra kerül, hogy e zseniális technikatörténeti kezdeményezések milyen inspirációkat jelenthetnek napjaink kortárs művészei és gondolkodói számára.

Kempelen - Ember a gépben címmel figyelemre méltó "médiaművészeti és -történeti" kiállítás nyílik a Műcsarnokban március 23-án. A budapesti C3 Alapítvány és a karlsruhei Zentrum für Kunst und Medientechnologie (ZKM) közös vállalkozása a 18. század egyik legeredetibb elméje, a magyar származású Kempelen Farkas (1734-1804) két kiemelkedő mechanikai konstrukciója, a sakkautomata és a beszélőgép köré épül. Egyrészt felmutatja azt a kulturális-szellemi közeget, az abszolutizmus, a felvilágosodás, a szabadkőművesség, a mérnöki tudományok és a szemfényvesztés modern tömegkultúrája kezdeteinek korát, amelyben ezek a nagyhatású munkák megszülettek - ez magyarázza a kiállítás alcímében a "történeti" jelzőt. Másrészt az esemény "médiaművészeti" kiállítás is: a Kempelen szerkezeteiben felbukkanó technikai megoldások és intellektuális ötletek utóéletére koncentrál: egy sor erre az alkalomra készülő olyan kortársművészeti munkát állítanak ki, amelyek Kempelen találmányaira reflektálnak, azok mai érvényességét mérlegelik és továbbfejleszthetőségét kutatják.

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.