Magyarországon jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma

Magyarországon, a Zselici Tájvédelmi Körzetben jöhet létre Európa első csillagos égbolt rezervátuma. Ez lesz hazánk első olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerű jogi szabályozást vezetnek be. Eközben Budapesten a Duna kivilágításával növelnék a környezetszennyezés egyik kevéssé ismert formáját, a fényszennyezést. Pedig a fényszennyezésnek több káros hatása van, mint azt elsőre gondolnánk. Az alábbiakban ezek áttekintése olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület és Kolláth Zoltán munkái alapján.

Mindezek után meglepő, hogy nemrég Budapesten egy olyan környezetkárosító és költséges beruházás ötlete merült fel, amely gyökeresen átalakítaná a város éjszakai képét.

A javaslat a Duna éjszakai megvilágítását célozza meg. Az elgondolást kidolgozók véleménye szerint ez a teljes budapesti szakaszon fénybe öltözteti a folyót és a parti épületeket; a Fényfolyó segítségével a Duna Budapestnek minden korábbinál markánsabb jelképévé válna.

A terv ellen több zöld mozgalom és a Magyar Csillagászati Egyesület is tiltakozik. A jelentős ökológiai kockázattal is járó tervet kockázatosnak és önkényesnek tartják az ellenzők. Véleményük szerint megengedhetetlen, hogy tisztán "művészi" célzattal, néhány alkotó igényeinek megfelelően ekkora mértékben változtassák meg a környezet képét.

A tiltakozók szerint a fényfolyó terve esztétikai szempontból is megkérdőjelezhető, és különösen veszélyesnek tartják, hogy egy ilyen projekt elfogadása és engedélyezése egy nehezen megállítható folyamatot indíthat el, ami további helyrehozhatatlan károkat okoz természeti környezetünkben. Bár fővárosunk folyójának elővilága igen szegényes, mégsem volna helyes annak a kevés élőlénynek a környezetét felborítani. Mindezek felett egy ilyen beruházás jelentős összeget emészt fel, amelyre a főváros egyéb fejlesztéseiben talán nagyobb szükség volna - mondják.

Követendő példa Szlovéniában

Számos országban már jobban figyelnek a fényszennyezés problémájára. A Szlovén Köztársaságban nemrég törvényi keretek között tiltották meg a kültéri világítótestek ég felé irányuló fénykibocsátását. A törvény a lakott területeken is behatárolja a világítás irányát, és megköveteli a közvilágításra használt energia mennyiségének a csökkentését is, a gazdaságosabb energiafelhasználást. Csak azokon a helyeken és azokban az órákban használható világítás, ahol és amikor az szükséges. A kulturális örökség részét képező épületeket, templomokat is csak ésszerűen, az épületekre jól célzott lámpákkal fogják megvilágítani. Szlovénia kétmilliós lakossága a törvény teljes körű adaptálásához szükséges 10 év alatt várhatóan 10 millió euró értékű energiát takarít meg. Ennek megfelelően az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása is csökken.

Hazánkban is egyre sürgetőbb, hogy a fényszennyezés visszaszorítására szabályozás szülessen. Szakmai, természetvédelmi körökben megvan a jó szándék egy hazai törvény megalkotására.