Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától

1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.

A Szaturnuszhoz érkező Cassini elsőként a bolygótól viszonylag távoli, szabálytalan alakú Hyperion hold mellett haladt el. Az égitest krátereinek sajátos formájáért feltehetőleg az enyhén porózus, szivacsos belső szerkezet felel, ami miatt egy-egy becsapódáskor viszonylag kevés anyag repül ki, ezért a kráter inkább beomlásos jelleget mutat. Az így kialakult mély kráterek alján sötét, esetleg szerves összetevőket is tartalmazó anyagok halmozódhatnak fel.

A Hyperion sajátos alakú kráterei, aljzatukon a sötét anyagfelhalmozódásokkal (NASA, JPL, SSI)