Mindent a párzásért - extrém udvarlás az állatvilágban

Az udvarlás, a széptevés, a nőstény becserkészése az állatvilágban éppoly fáradságos elfoglaltság, mint az emberek között, és sokesetben sokkal veszélyesebb. A hímek dalolnak a nősténynek, táncra perdülnek előtte, nászajándékokkal halmozzák el, s közben újra és újra párharcba keverednek a vetélytársakkal. Miért van szükség minderre? Milyen extrém széptevésre buknak a különböző fajok nőstényei?

3. helyezett: a hosszúszárnyú bálna

Minthogy a hím és a nőstény púpos, más nevükön hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) sok kilométerre lehetnek egymástól az óceánban, a hosszúszárnyú bálnák hímjeinek fontos, hogy udvarló viselkedésüket nagy távolságból is érzékelhessék a nőstények. Minthogy a víz alatt a fény rosszul terjed, nagy távolságra leginkább a vokális kommunikációs jelzések jutnak el a legbiztosabban. A hosszúszárnyú bálna hímje a szaporodási időszakban "énekel": a nőstényeket vonzó hangokat ad ki, amelyek harminc kilométer távolságból is hallható. A megtermékenyíthető állapotban lévő nőstények megközelítik a hímet, de egyszerre két-három további hímet is odavonzanak. Az így létrejövő leket alkotó hímek közül választják ki a legalkalmasabbat, azok udvarló viselkedése és testi adottságai alapján.

Ajánlat: Hallgassa meg a hosszúszárnyú bálnák nászénekét!