Nagyszüleink életmódja ránk is hatással lehet
Az utóbbi években számos, a szerzett tulajdonságok öröklődésével kapcsolatos tanulmány látott napvilágot, ami felvetette annak lehetőségét, hogy nagyszüleink vagy szüleink életmódja és táplálkozási szokásai az utódok egészségi állapotát is befolyásolhatják. Svéd megfigyelésekből kiderült, hogy a nagyapa 12 és 15 éves kora közötti táplálkozása jelentősen befolyásolta az unoka keringési rendszeri és cukorbetegségben történő elhalálozásának valószínűségét. Minél nagyobb "fogyasztó" volt a nagyapa a kamaszkort megelőzően, annál hamarabb halt meg ezekben a betegségekben a fiú unoka, míg a nagymama esetében a lány unoka (a 2-es típusú cukorbetegség kockázata például négyszeresére nőtt az unokákban a normális rizikófaktorhoz képest). Egy másik vizsgálatban kimutatták, hogy a dohányzó anyák gyermekeinél a nemdohányzókhoz képest másfélszeres gyakorisággal fordul elő az asztma, ha pedig a nagymama dohányzott a terhessége alatt, akkor ez az arány 2,1-szeresére nő az unokánál (akkor is, ha az anya nem dohányzott).
Az utóbbi évszázadokban a technikai haladás következtében jelentősen nőtt a környezetre és az egészségünkre káros kémiai anyagok kibocsátásnak mértéke: köztudott, hogy nap mint nap mennyi mesterségesen előállított anyag kerülhet a szervezetünkbe - akaratunk ellenére is - a levegőből, a vízből vagy a különféle élelmiszerekből. Ha pedig valóban helytálló a feltevés, miszerint az ezek által okozott epigenetikus hatások továbbadódnak az utánunk következő generációknak, akkor feltehetően az említett betegségek további növekedésével kell számolnunk a következő évtizedekben.