Egy harminc éve várt felvétel: hajnali dér a Marson

A Phoenix-szonda érdekes jelenséget örökített meg a bolygón, amelyet a szakemberek már régóta vártak, és korábban csak a Viking-küldetés keretében rögzítettek: éjszaka kivált jeget a felszínen.

A vörös bolygó sarkvidékén a H₂O élénk körforgást végez: nyáron a légkörbe szublimál, télen pedig a felszínre fagy. Alkalmanként erre napszakosan is sok kerül, főleg az északi sarki nyár idején, amikor a légkör vízpárában viszonylag gazdag.

A Phoenix leszállóhelyén az ősz közeledtével csökken a hőmérséklet, és a légköri vízgőz vékony felszíni fagyréteget alkotva kezd kicsapódni. Eleinte csak éjszaka lesz annyira hideg, hogy erre sor kerüljön - jelenleg ez a fázis jellemző a leszállóhelyen.

Az alábbi felvétel kora reggel mutatja a sarkvidéket, a felszínen a kékesfehér vízjéggel. Amint délelőtt a Nap egyre magasabbra emelkedik az égen, a jég elszublimál, de a következő éjszaka újraképződik.

Miközben közeledünk a marsi télhez, és a Nap delelési magassága egyre kisebb lesz, nő az éjszakák hossza és csökken a maximális nappali hőmérséklet. Ennek megfelelően idővel a fagyborítás állandósul, és napközben is megmarad.

A Phoenix augusztus 14-én (a küldetés 79. mars napján) a sztereókamerájával készítette a mellékelt felvételt, amely helyi időben reggel 6 órakor mutatja a szonda mellett délkeletre lévő területet. A fotó rögzítése idején a Nap még csak 22 fok magasan volt a horizont felett, ezért a tereptárgyak hosszú árnyékot vetnek.

A tél közeledtével a hőmérséklet annyira lecsökken majd, hogy a légköri szén-dioxid is elkezd kifagyni - de ezt a fázist a Phoenix valószínűleg már nem éli meg. Ebben az időszakban szintén elképzelhető, hogy eleinte az éjjeli kicsapódás nappali szublimációval váltakozik (amely csak a széndioxid-jeget érinti, az alatta korábban lerakódott vízjeget feltehetőleg már nem befolyásolja), de amint tovább csökken a nappali hőmérséklet, állandósul a széndioxid-fagytakaró a vízjégen, és az első tavaszi napsugár megjelenéséig a méteres vastagságot is eléri.

Reggeli dér a Phoenix leszállóhelyén (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/Texas A&M University)

A Viking-2-szonda leszállóhelyén három évtizede megörökített vékony vízjégtakaró, amely a helyi tél idején képződött (NASA)

A vízjég és az élet lehetősége

A most azonosított dér az élet lehetősége szempontjából is fontos. Jelenléte a mostani marsi ősz után fél évvel, a helyi tavasz idején lesz lényeges: ekkor az erősödő napsugárzástól melegedő felszínről előbb a széndioxid-jég, majd az alatta lévő vízjég szublimál el. A nagy kérdés, hogy ekkor - a szemcsék közötti szűk hézagtérfogatban, az olvadáspontot csökkentő sókkal együtt és az ásványszemcséken fellépő felületi erők segítségével - megjelenhet-e folyékony víz a bolygón.

Ha erre sor is kerül, az nagyon vékony felületi vízfilm formájában képzelhető el. Ezt egyes esetleges élőlények is felhasználhatják - noha a hőmérséklet még ekkor is igen alacsony lesz a bolygón. Egy ezzel kapcsolatos modellt dolgoztak ki néhány éve magyar kutatók, akik jelenleg Mars Asztrobiológiai Csoport keretében dolgoznak. A szakemberek az Európai Űrügynökség és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával a Collegium Budapest Institute for Advanced Study intézetben folytatják vizsgálataikat. Munkájuk során földi extrém életformákat is tanulmányozva arra keresik a választ, hogy a melegedő felszín közelében esetleg előforduló élőlények számára milyen feltételek uralkodhatnak a marsi sarkvidéken.

* * *

Bolygótudományi szimpózium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében szimpózium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Planetológia és a Naprendszer Kozmokémiája, Bolygótudodmány az Oktatásban
(III. Planetológiai Szeminárium)

Helyszín:
ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a.

Időpont:
Szeptember 4. 16:00-tól: angol nyelvű előadások
Szeptember 4. 9:00-tól: magyar nyelvű előadások
Az egyes előadások címe és időpontja a konferencia előtti napokban a VEAB planetológiai honlapján olvasható.

A szemináriumon a Naprendszer égitesteinek jellemzőiről és fejlődéséről, valamint ennek egyetemi oktatási vonatkozásairól hangzanak el előadások és tekinthetők meg poszterek. Az előadók főleg hazai bolygótudományi szakemberek, emellett egyetemi hallgatók, valamint japán meteoritkutatók lesznek. A rendezvényt az MTA-JSPS 104/2007 jelű "Cathodluminescent properties of Martian meteorites" című nemzetközi együttműködése keretében rendezik, a Magyar Tudományos Akadémia és a Japan Society for Promotion of Science kooperációjának részeként.

Szervezők:

• Az ELTE TTK Fizikai Intézet, Anyagfizika Tanszék, Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport
• MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának (VEAB) Planetológiai és Űrtudományi Munkabizottsága
• MTA X. Osztály Geonómia Tudományos Bizottság Meteoritikai és Planetológiai Albizottsága
• Magyar Asztronautikai Társaság

A rendezvényen a részvétel ingyenes, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. További információk a VEAB planetológiai honlapján.