A komodói sárkány vagy komodói varánusz (Varanus komodoensis) Komodo szigetén kívül az Indonéz-szigetvilág néhány más kisebb szigetén is megtalálható. A ma élő legnagyobb termetű gyíkfaj hossza eléri a 2,5-3 métert, tömege meghaladja a 75 kilogrammot. A komodói sárkány ragadozó, de szívesen fogyasztja a döghúst is.
A hüllőről ismert, hogy megharapja a zsákmányát, majd elengedi. Az áldozat sok vért veszít és sokkos állapotba kerül. A sárkány vagy megvárja, míg a préda elpusztul, vagy maga öli meg a legyengült zsákmányállatot. Több kutató eddig úgy vélte, hogy a komodói sárkány szájában lévő kórokozó baktériumok (elsősorban a Pasteurella multocida) fertőzik meg a megharapott állatokat, és ez okozza a pusztulásukat.
Komodói sárkány (Varanus komodoensis)
Bryan Fry ausztrál kutató és munkatársai azonban egyértelműen kimutatták, hogy a hüllők zsákmányszerzésében a fogak és a méreg bejuttatása játszik szerepet. Számítógépes modellezéssel elemezték a komodói sárkány harapását, és arra az eredményre jutottak, hogy az állatnak sokkal gyengébb a harapása, mint a krokodiloké.
A kutatók azonban mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével fölfedeztek egy korábban ismeretlen, összetett méregmirigyet az állat állkapcsában. Egy állatkertben tartott, halálos betegségben szenvedő állatból sebészi úton eltávolították a szervet. Ezután tömegspektrometriás méréssel meghatározták a méreg összetételét. Kiderült, hogy a méreg a gila (Heloderma suspectum), illetve sok kígyó mérgéhez hasonló.
A méreg jelentős vérnyomásesést okoz azzal, hogy megakadályozza a véralvadást és kitágítja az ereket. Az áldozat emiatt kerül sokkos állapotba, és ezért tud vele azután könnyen végezni a vadászó sárkány.
A kutatók megvizsgálták a komodói sárkány kihalt rokonának, a Megalaniának a fosszílis maradványait is. Megállapították, hogy ez a 7 méter hosszú gyík lehetett a valaha élt egyik legnagyobb mérgező állat.
Forrás: PNAS