Harminckét új bolygót fedeztek fel

Nem kevesebb mint 32 exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta felfedezését jelentették be hétfőn egy konferencián. A bolygók viszonylag kis tömegűek, így úgynevezett "szuperföldek" is vannak közöttük.

Az október 19-23. között Portóban zajló csillagászati konferencia fő célja meghatározni azokat a kutatási módszereket és eszközöket, amelyek a Földhöz hasonlító exobolygók keresésében vezető szerepet játszanak a jövőben.

Erre az alkalomra időzítették az egyik legérzékenyebb "bolygóvadász" eszköz, a High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher (HARPS) új eredményeinek bemutatását. A műszert a chilei La Sillában szerelték fel a 3,6 méter átmérőjű teleszkópra (ahol évente 100 éjszakányi észlelési időt kapott), és az elmúlt öt évben valósággal ontotta a felfedezéseket.

Szuperföldeket keresnek (illusztráció, ESO)

A HARPS a jelenleg ismert körülbelül 400 exobolygóból 75-öt talált meg 30 különböző csillagrendszerben. Főleg a kisebb bolygók kutatásában értek el vele nagy eredményeket, amelyek azért fontosak, mert jobban hasonlíthatnak a Földhöz. Ezt a műszer nagy érzékenysége tette lehetővé: a csillagok mozgásában 3,5 km/h-ás változásokat is kimutat. Az egyébként közvetlenül nem látható exobolygók gravitációs hatásuk révén egy kicsit "rángatják" csillagukat keringésük során, és ezt az úgynevezett radiális sebességváltozást keresik a csillagok színképében.

Néhány a legnagyobb teljesítményekből: az első "szuperföld" felfedezése 2004-ben (az µ Ara körül); az első, lakható zónában lévő szuperföld felfedezése 2007-ben (Gliese 581d); a eddigi legkönnyebb exobolygó felfedezése Naphoz hasonló csillag körül 2009-ben (Gliese 581e); lávakőzetekkel borított, Földhöz hasonló sűrűségű bolygó felfedezése 2009-ben.

A 32 újonnan bejelentett égitest körülbelül 30%-kal növelte az ismert, viszonylag kis tömegű exobolygók számát.

Kisfilm a most talált exobolygókról (ESO)