Épségben landolt az Atlantis

Az Atlantis legénysége az összes tervezett feladatot sikeresen elvégezte. Az űrrepülőgép szerdán vált le az űrállomásról, és pénteken landolt a floridai Kennedy Űrközpont területén.

Az Atlantis november 16-án (hétfőn), magyar idő szerint 20.28-kor startolt a floridai Kennedy Űrközpontból. Tíz perccel később levált a fő hajtóanyagtartály, és az űrrepülőgép Föld körüli pályára állt. Az űrrepülőgépről leválasztott fő hajtóanyagtartályt lefotózták, a képek elemzése ugyanis segít az esetleg levált szigetelésdarabok helyének azonosításában.

A legénységet Charles O. Hobaugh parancsnok, Barry E. Wilmore pilóta, valamint Robert L. Satcher Jr., Mike Foreman, Randy Bresnik és Leland Melvin alkotja. Közülük Wilmore, Satcher és Bresnik első alkalommal megy az űrbe. A 11 napos küldetés végén az űrrepülőgép Nicole Stottot hozza haza, aki három hónapot töltött súlytalanságban.

A startot követő harmadik napon kapcsolódik az űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS-hez). A küldetés alatt az űrállomás helyzetét beállító két giroszkópot kicserélnek, valamint két logisztikai tárolóegységet is felszállítanak. Az űrrepülőgép rakterében vannak még alkatrészek a kanadai Dextre robotkarhoz és a napelemek akkumulátorainak cseréjéhez.

A küldetés során három űrsétát hajtanak végre. A negyedik napon Foreman és Satcher végzi el az első űrsétát, amelynek során egy új külső antennát helyeznek el, és a Unity modul ammónia hűtőfolyadék rendszerénél végeznek javítást. A küldetés hatodik napján ismét Foreman és Satcher megy űrsétára, amelynek során a Columbus modulnál végeznek szereléseket, továbbá elhelyeznek egy külső detektort, amely az elektromos potenciált méri az ISS burkolatán.

A küldetés nyolcadik napján Satcher és Bresnik hajtja végre a harmadik űrsétát, ekkor egy új oxigéntartályt rögzítenek a Quest légzsilip külső felületére. Emellett a MESSE-7A és -7B jelzésű külső kísérleti platformot is felszerelik szintén az űrállomás külső burkolatára, valamint további kisebb szereléseket végeznek. Az Atlantis küldetésének fontos feladata, hogy előkészítik a Tranquility modul érkezését - amire valamikor a jövő év folyamán kerül sor.

ForrA!s: NASA

Az ELC1 jelű egység, amely az ISS felületén külső rögzítő elemként fog üzemelni (NASA)

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, anyagi okokból a NASA nem képes az űrállomás és az űrrepülőgépek üzemeltetésére, illetve eközben az új hordozórendszerek kifejlesztésére. 2010 során még hat űrrepülőgép-indítást terveznek, utána befejezik a rendszer használatát. Nagy kérdés, mi lesz ezt követően az űrállomás kiszolgálásával. Az ISS üzemeltetését eredetileg 2015-ig tervezték, most úgy fest, kitolják 2020-ig - de egy jó darabig amerikai szállítórendszer nélkül, mivel az Ares rakéták és az új Orion űrhajó fejlesztése még éveket igényel.

Az Atlantis startját magyar szakkommentárral kiegészítve élőben közvetíti a galileowebcast. A műsorban emellett szó esik a napokban esedékes romániai űrkísérletről, egy videóval illusztrálva.