Rekordközelítés: a Cassini-űrszonda belemerült a Szaturnusz óriásholdjának légkörébe

Minden korábbinál közelebb, mindössze 880 kilométerre haladt el a Cassini-űrszonda a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan mellett. Ez volt az első alkalom, hogy űrszonda a hold ionoszférája alá jutott. 

Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, hazai idő szerint 4.44-kor 880 kilométer magasan haladt el a Cassini-űrszonda a sűrű nitrogénlégkörbe burkolózó Titan hold mellett. Az űreszköz 2004 júniusától kering a Szaturnusz körül, és eddig 71 alkalommal találkozott a holddal - de ilyen közel még sosem járt hozzá. Korábban 950 kilométer volt a legkisebb távolsága a felszíntől.

A szoros közelítés során a Cassini a Titan ionoszférájának felső rétege alá merült. Ennek anyaga elsősorban a napsugárzás hatására ionizálódik, és töltött állapotba kerül. Mivel a Titan a Szaturnusz kiterjedt és energikus mágneses terében kering, nehéz a hold esetleges saját mágneses terének elemzése. Ehhez igen közel kell haladni a Titan felszínéhez. Korábban a Voyager-2 űrszonda is elhaladt már a hold mellett, méghozzá 950 kilométer magasságban - ott nyoma sem mutatkozott mágneses térnek.

Az ionoszféra azonban leárnyékolja az óriásbolygó mágneses terét, ezért most elsőként nyílt lehetőség annak kiderítésére, hogy a holdnak van-e saját mágneses tere. A szakemberek jó előre modellezték az atmoszféra hatását, és az űreszközt olyan irányba állították be a közelítés során, amelynél a legkisebb a "légellenállása". A közelítés során ugyanis a szonda belemerült a Titan ritka felsőlégkörébe, azonban annak kis sűrűsége alig változtatott a mozgását.

Fantáziarajz a közeli elhaladásról (NASA, JPL, Caltech)

A közelítés során készült képekkel, az előzetes eredményekkel azok közlése után jelentkezünk.