Kozmikus délibábnak is nevezik a gravitációs lencse jelenség révén keletkező alakzatokat. Ennek keretében egy távoli égitest fényét Földünk felé görbíti, közben eltorzítja, és esetleg meg is többszörözi egy erős gravitációs terű másik objektum - amely bolygónk és a távoli égitest között helyezkedik el.
Az így kialakuló furcsa, néha pontszerű, de gyakran íves formákat a csillagászok régóta tanulmányozzák, segítségükkel ugyanis az erős gravitációs terű, azaz "fókuszáló" objektum tömegére lehet következtetni - további számításokkal, és sok ilyen jelenség megfigyelésével pedig a Világegyetem egészének néhány paramétere is becsülhető. A fénysugarakat eltérítő égitestek általában hatalmas tömegű galaxisok, galaxis halmazok - most első alkalommal örökítettek meg egy úgynevezett kvazár által létrehozott gravitációs lencse jelenséget.
A SDSS J0013+1523 jelű, tőlünk 1,6 milliárd fényévre lévő kvazár gravitációs terével eltorzította és megduplázta egy még messzebb, 7,5 milliárd fényévre lévő galaxis képét. Az érdekes objektumokat a 10 méteres Keck-távcsővel örökítették meg.
kvazár: csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrás. A kvazárok általában nagy vöröseltolódású, távoli galaxisok aktív magjai, leggyakoribbak az Ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Energiakibocsátásuk erősen változik, általában körülbelül tízezerszerese a Tejútrendszerének, és főként nagyenergiájú sugárzásból áll. Az aktivitást egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik egy korongon keresztül. A kvazároknál ennek a korongnak a síkjára körülbelül 90-45 fokos szög között látunk rá - így megpillanthatjuk a központi erős sugárforrást. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, "normális" galaxismag lesz belőle. |
A jelenség sematikus térbeli rajza: a képen balra lévő távoli galaxisról érkező fényt a középen található kvazár gravitációs tere eltéríti, és a Föld felé fókuszálja (F. Courbin, S. G. Djorgovski, G. Meylan, et al., Caltech / EPFL / WMKO)