A Földre hozza a Marsot a NASA

Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken - szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.

Hawaii-szigetek - űrszondatesztek a vulkánokon

A Hawaii-szigetek fiatal vulkánjainak magas területei nagyon érdekesek a Mars vizsgálata szempontjából. A vulkánok magas részein uralkodó időjárási körülmények (csekély csapadék, erős napi hőingadozás, intenzív ultraibolya sugárzás) a felszín változásai miatt a marsihoz hasonlítanak - a néhol gyér növényzet és a talajtakaró hiánya pedig segíti a friss vulkáni kőzetek vizsgálatát.

Kanadai-amerikai együttműködéssel készült roverek (NASA/Amber Philman)

Olyan kémiai átalakulások tanulmányozhatók a főként bazaltos területeken, amelyekhez hasonlók a Mars felszínén is előfordulnak. A Mauna Kea vulkán törmelékes lejtőin azt is vizsgálják a szakemberek, hogy miként lehet majd a vörös bolygón a helyszíni erőforrásokat hasznosítani, a törmelékből különféle anyagokat kinyerni.

Robot exkavátor egyengeti a terepet a vulkáni területen (NASA/Amber Philman)

Nem csak a helyszíni adottságokat, de az azok hasznosításához szükséges technológiát is tesztelik. Felszín alá behatoló radarral elemzik a mélyben húzódó földtani képződményeket, és háromdimenziós térbeli modelleket készítenek róluk. Fúróberendezéseket fejlesztenek, és próbálnak minél kisebb energiával és minél egyszerűbb módszerrel a felszín alá fúrni.

Antarktisz - felfújható lakóegységek

Az Antarktiszon lévő NASA kutatóállomáson sokféle program zajlik. Egyik közülük a felfújható lakómodulok használatát teszteli, amelyeket a Mars felszínére terveznek. Az ilyen egységek megfelelő kialakítás után biztonságos védelmet nyújthatanak a kinti hideg, az alacsony légnyomás vagy éppen a vákuum ellen.

Lakóegység a McMurdo-szárazvölgyekben. Bár melegebb a Marsnál, de a hideg elleni védelem itt is tesztelhető (NASA)

Fő előnyük rendkívül kis tömegük, ezért nagyságrendekkel olcsóbb a szállításuk, mint a klasszikus lakóegységeknek. Ám hátrányuk is van - nem védenek eléggé a sugárzások és az apró meteorikus testek ütközése ellen. De ha felszín alatti üregekbe, barlangokba helyezik el őket, vagy törmelékből védőborítást tesznek rájuk, ugyanolyan biztonságosak, mint egy nagy tömegű, a Földön összeállított fém vagy műanyag lakóegység.

A felfújható lakóegység belseje (NASA)

Magyarország - analógiák itthon is vizsgálhatók

Forrás: AKG

A Mars analógia kutatásból szerény formában, de hazánk is kiveszi a részét. A Mars felszíni viszonyai között végezhető munkát a Mars Society magyar tagozatának munkatársai is vizsgálták 2004-ben a gánti bauxitbányában (lásd a képet jobbra). Az egy hétvégén keresztül tartó munka keretében azt tanulmányozták, miként dolgozik együtt a csapat, hogyan osztja be saját idejét és szervezi meg a munkavégzést.

A bauxitbánya vöröses, növényzet nélküli felszíne adta az analógia hátterét, ahol a diákok előre eltervezett tudományos megfigyeléseket végeztek, és azzal kapcsolatban jelentéseket írtak, mesterséges késleltetéssel kommunikációt folytattak a földi központtal. Ennek megfelelően a program komoly oktatási és ismeretterjesztési vonatkozással is bírt, amelyet az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Szupernóva Szakköre szervezett.

Az itthon végzett munkák közül kiemelkedik a több mint egy évtizede folyó, úgynevezett gyakorló űrszonda program, amelyet dr. Bérczi Szaniszló koordinál az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, akit a programról kérdeztünk.

Forrás: ELTE, KAVÜCS

[origo] Mikor indult a Hunveyor és Husar program Magyarországon, és hány ilyen gyakorló űrszonda van jelenleg?

Bérczi Szaniszló: A Hunveyor és Husar program az ELTE TTK Általános Technika Tanszékén indult 1997 őszén a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával. Itt készítették el a Hunveyor-1 Űrszonda modellt, amely egy égitestre leszállt robot mérési szerepét teljesítette. 1999-ben bővült a rendszer a Husar-1 roverrel. Időközben a Pécsi Tudományegyetem (Hegyi Sándor vezetésével), a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem és a székesfehérvári Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (Hudoba György vez.) kapcsolódott be a programba - ma 13 Hunveyor csoport működik az országban.

Hol próbálták ki ezeket terepi körülmények között?

Külön programot fejlesztettünk ki a Mars analóg terepgyakorlatokra. Homokdűne Fülöpháza mellett található, az éles kövek sivatagi időszaki helyszínt jeleznek sok helyütt (mi Nógrádon jártunk), és keresztrétegzett homokrétegek is számos helyen (mi Galgahévizen és Vértesacsán jártunk) előfordulnak. Ugyancsak érdekes terepgyakorlatok történtek a bazaltvidékeken. Az USA Utah államában pedig járt már kint a Husar-2d rover.

Hogyan hasznosíthatók-e az itt nyert tapasztalatok az oktatásban?

A marsi analógiák a földrajz tanulásának adnak új színt. Az építéskor elektronikai és programozási ismereteket szereznek a hallgatók. A mérés tervezése a fizika, kémia tárgyak tanulásában segít. Az űrszonda modell pedig egy összeépített mérőrendszer. Segít áttekinteni technológiákat, ipari üzemeket látni kicsiben - rendszerszemléletet ad a hallgatóknak a gyakorlatban. A munkákat összefoglaló közlemények a NASA houstoni Lunar and Planetary konferenciáján szerepelnek, valamint nyomtatott formában az Űrkutató csoport (ELTE TTK KAVÜCS - Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport) honlapján is megtalálhatók.