Kép készült a jövőben belénk zuhanó galaxis szívéről

Napunknál 40-szer nehezebb égitestek is előfordulnak abban a csillaghalmazban, amely a Kis Magellán-felhő nevű galaxisban található. A Tejútrendszer körül keringő, a jövőben várhatóan velünk összeütköző csillagvárosról a Hubble-űrtávcső készített látványos felvételt.

Káprázatosan színes térséget örökítettek meg a Hubble-űrtávcsővel a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában, a Kis Magellán-felhőben. A tőlünk 210 ezer fényévre lévő törpe csillagváros a mi Galaxisunk körül kering. Kis távolsága révén ideális célpont annak vizsgálatára, miként születnek a csillagok a csillagközi por- és gázfelhőkből. Hasonló vizsgálatot a Tejútrendszerben is végezhetünk, azonban itt éppen azért nehéz áttekinteni a folyamatokat nagy méretskálán, mert mi magunk is a Galaxis részei vagyunk.

Forrás: Nota, ESA/STScI, NASA

Fiatal csillagok és sötét csillagközi felhők az NGC 346 csillaghalmazban, a Kis Magellán-felhőben. A kép nagyméretű változatának letöltése (Nota, ESA/STScI, NASA)

A mellékelt képen a közel 200 fényév átmérőjű NGC 346 jelű csillagkeletkezési régió figyelhető meg, amely a legnagyobb ilyen alakzat a Kis Magellán-felhőben. A halmaz sok nagytömegű csillagot tartalmaz, tagjai közül 25-30 tömege is meghaladhatja a 25 naptömeget, négy további égitest 40 naptömegnél is nehezebb lehet. A fiatal csillagok a jobbra látható sötét, szál alakú portömegekből alakultak ki.

A Magellán-felhők

A Kis és Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer úgynevezett kísérőgalaxisai. A nagyobb galaxisokat általában sok kisebb, törpegalaxisnak is nevezett csillagváros veszi körül. A két Magellán-felhő viszonylag nagy és közeli objektumok, amelyek a déli féltekéről szabad szemmel apró felhőhöz hasonlóan láthatók az éjszakai égbolton.

A két törpegalaxist egy elnyúlt anyagáramlás köti össze, amely tovább is követhető egy hosszú csóvához hasonlóan, egy hatalmas anyagáramlás, az úgynevezett Magellán-áramlás formájában. Sokáig úgy gondolták a szakemberek, hogy Tejútrendszerünk gravitációs tere szakította két nagy objektumra az ősi Magellán-galaxist, és most tépi lassan még kisebb darabjaira. Az új vizsgálatok szerint azonban már korábban is két különálló galaxis volt a Kis és a Nagy Magellán-felhő, amelyek egymással kölcsönhatásba lépve szórták ki magukból az áramlást alkotó anyagot. Ezt követően jutottak véletlenül a Tejútrendszer közelébe, és váltak kísérőgalaxisává a mi csillagvárosunknak. A távoli jövőben feltehetőleg egyikük vagy mindkét objektum bezuhan majd a Tejútrendszerbe.

Ajánlat:

Fergeteges buli és két földönkívüli az űrállomáson - videó

Ezzel szálltak volna az oroszok a Holdra - kép

Lézerrel lövik a Tejútrendszer központját - kép