Az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek hosszú nyúlványai nem csupaszon, hanem az őket körülvevő borítással, az úgynevezett mielinhüvellyel fedve vezetik az információt. A mielinhüvelyt az idegrendszer nem-idegsejtes összetevői, a gliasejtek hozzák létre, és az idegsejtek ennek segítségével képesek a gyors információvezetésre. Ha nem képződik mielin, a sejtek információtovábbító képessége drasztikusan lecsökken.
A mielinhüvely kialakulása különösen fontos a születés utáni első néhány hónapban: ha a babánál ez nem fejlődik rendesen, autizmus, szellemi visszamaradottság és fejlődési zavarok jelentkezhetnek. Az idegsejtnyúlványok borítása különösen a koraszülötteknél van kitéve a sérülés veszélyének, ezért jó lenne, ha az idő előtt világra jött csecsemőket ebből a szempontból is meg tudnák majd vizsgálni a jövőben.
A mielinhüvely fejlődési fázisai 3,5 hónapos kortól héthónapos korig
Ehhez vihet közelebb egy új kutatás, amelyben egészséges újszülöttek agyában sikerült megörökíteni, hogy miként fejlődik az idegsejtnyúlványok borítása. A kutatáshoz az agyi képalkotásban rutinszerűen használt MRI-készülékek egy speciális változatát alkalmazták: az eszköz működése nem jár zajjal, így alvás közben lehetett vele vizsgálni a babákat.
A tizennégy, 3 és 11 hónap közötti újszülöttnél megfigyelhető volt, hogy a mielinborítás már kilenchónapos korra kifejlődik: a sejtnyúlványokat borító gliahüvely ebben az életkorban már az összes agyterületen jól látszott (lásd a képen). A mielinborítás fejlettsége egyes helyeken már azt a szintet is elérte, ami egy felnőtt agyában tapasztalható - írja a King's College London sajtóközleménye.
A mielinborítás közeli nagyításban
"Ha nem fejlődne ki a mielinhüvely, teljes zűrzavar uralkodna az agyban, mert a különféle üzenetek nem tudnának a megfelelő sebességgel továbbítódni. Éppen ezért, ha egy újszülöttnél probléma van a mielinfejlődéssel, különféle neurológiai betegségek alakulhatnak ki. A születést követően ennek sokszor még semmi jele nincs. A koraszülöttek különösen veszélyeztetett csoport ebből a szempontból, így a következő vizsgálatunkban ők szerepelnek majd" - mondta dr. Sean Deoni, a Journal of Neuroscience-ben megjelent tanulmány vezető szerzője.