Szombaton szállnak le a Marsra Moszkvában

Mérföldkőhöz érkezik szombaton az emberes marsutazás eddigi legteljesebb szimulációja, az űrhajósok ugyanis menetrendjük szerint eljutottak a vörös bolygóhoz. Hárman szállnak le a Marson február 12-én, méghozzá Moszkvában, az Orvosbiológiai Kutatóintézetben.

Szkafanderben, a vörös felszínen állva dolgozik majd a következő napokban három "űrhajós" egy olyan kamrában, ahol a Mars felszínét szimulálják. További három kollégájuk csupán néhány méterre van tőlük, azonban elvileg a bolygó körül keringenek az első emberes marsűrhajóban. A hat űrhajós háromnegyed éve él a külvilágtól elszigetelve úgy, mintha egy marsexpedíción vennének részt. A tudományos "túlélőshow" Moszkvában zajlik, és célja, hogy minél jobban megismerjék, mi várhat az asztronautákra a hosszú utazás alatt.

Az emberes marsutazás eddigi legteljesebb szimulációjában nyolc hónap után érték el a vörös bolygót az űrhajósok. A moszkvai Orvosbiológiai Kutatóintézetben 2010. június 3-án kezdték azt a kísérletet, amely során hat személlyel képzeletben végrehajtják az utazás legtöbb elemét, a starttól kezdve, a Marsra szálláson át, a Fölre történő visszaérkezésig.

A Mars500 kísérlet elnevezése a küldetés időtartamából adódik: a mai technikai lehetőségek alapján közel 250 napig tartana az út a vörös bolygóig, majd ezt követően legalább 30 napot töltenének a felszínen az asztronauták. A visszaút valamivel rövidebb, 240 napos lenne, a teljes rendszer addigra csökkent tömege (az elhasznált hajtóanyag és a leválasztott leszállóegység) miatt. Mindez összesen 520 nap, amelyet az egyszerűség kedvéért a program nevében 500-ra rövidítettek.

Nézze meg a földi marsbázisról készült galériánkat!

A kísérlet során az űrhajósok teljesen izoláltan élnek, időbeli késéssel kommunikálnak a földi legénységgel, rendszeresen vizsgálják egészségi állapotukat, és tudományos programot végeznek. Szakértők elemzik a csoport viselkedését, az alkalmazott munkamódszereket, a legénység önszervező és problémamegoldó képességét, valamint a zárt térben elszaporodó mikrobák jellemzőit.

A szimuláció során használt kamrák

A szimulációs kamra négy egységből épül fel:

• EU-50-modul (Mars felszíni "leszállóegység"): Az 50 m³-es, úgynevezett "leszállóegységet" három űrhajósnak, 2-3 hetes tartózkodásra alakították ki. Alvóhelyekkel, munkahellyel, WC-vel és mosdóval, konyhával és két zsilipkamrával látták el. Ezek egyike a nagy lakóegységbe, a másik pedig a "Marsra" nyílik.
• EU-150-modul: A 150 m³-es lakótérben hat űrhajós számára egyéni lakó-, illetve hálószobát, munkahelyet, konyhát, ebédlőt, mosdó-WC-kabint, egy központi irányítópultot és három zsilipegységet képeztek ki. Egy a "leszállóegységbe", egy a 100 m³-es orvosi egységbe, egy pedig a 250 m³-es raktár- és tréningegységbe biztosítja a hermetikus átmenetet.
• EU-100-modul: A 100 m³-es orvosi egység kutatólaboratóriumként és az egészségügyi problémák megoldására szolgál. Itt két alvó- és dolgozóhely, mosdó, WC, konyha és ebédlő található, valamint egy zsilipelő átjáró a lakómodul felé. Az orvosi egység hengerének mindkét végén két, hermetikusan működő vész ki- és bejáratot is kialakítottak.
• EU-250-modul: A 250 m³-es, hatalmas modult raktárnak, üvegháznak, sport-, illetve tornateremnek építették, fürdővel és szaunával ellátva.

Érkezés a Marshoz

A szimuláció keretében 244 napos szimulált utazás után, idén február 1-jén álltak a körpályára a Mars körül. Ezt követően megkezdték a leszállóegység előkészítését, amely eddig lezártan kapcsolódott a képzeletbeli űrhajóhoz. A felszerelések átpakolása 8-án fejeződött be. Az űrhajósok közül hárman, az orosz Alekszander Szmolevszkij, az olasz Diego Urbina és a kínai Wang Yue február 12-én száll le a bolygóra, miközben társaik a keringő egységben maradnak.

A Mars körüli pályára állás manőverét irányítják (IBMP/ Oleg Volosin)

A leszállás után a három Marsra érkezett űrhajós a leszállóegységben tölt 30 napot, miközben alkalmanként az orosz Orlan szkafander módosított változatában dolgoznak kint a "felszínen". Utóbbi egy olyan külön kamra, amelyben a Marson urolkodóhoz hasonló viszonyok vannak, itt a feladat a szakfanderben végezhető munka paramétereinek vizsgálata, tesztelése. Összesen három alkalommal, február 14-én, 18-án és 22-én lépnek ki a bolygóra. A fennmaradó időben a 6,3x17 méteres modulban élnek, amely három személynek biztosít hálóhelyet.

A leszállóegység belseje (ESA)

Az űrhajósok a bolygó felszínéről február 22-én startolnak, majd a Mars körüli pályán 23-án kapcsolódnak össze az ott keringő űrhajóval. Ezt követően február 27-én nyitják ki az összekötő ajtót és térnek vissza az űrhajó nagyobb, belső terébe. Az űreszközt, amivel korábban a Mars felszínéről emelkedtek fel, telepakolják a felesleges holmikkal, és március 1-jén leválasztják. Ezt követően indul csak vissza az egység, fedélzetén a hat személlyel, akik 2011 novemberében érkeznek vissza a Földre.

A marsfelszínt szimuláló kamra, ahol kihelyezik az érzékelőket, mintát gyűjtenek, illetve a rovert irányítják az űrhajósok (IBMP/ Oleg Volosin)

Magyar közreműködés

A programban Magyarország is szerepet vállalt. Dr. Balázs László és dr. Ehmann Bea, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében működő Űrkutató Csoport munkatársai az [origo]-nak elmondták, hogy a kísérletet végrehajtó orosz intézettel a legénység viselkedésének elemzésében működnek együtt. A magyar szakemberek egy speciális módszert tesztelnek: automatizált formában elemzik a legénység és a földi irányítók közötti kommunikációt.

"A cél a legénység lelkiállapotának automatizált monitorozása és, hogy a folyamatos adatsor alapján sikerüljön előre jelezni az esetleges közelgő problémákat, halmozódó feszültségeket" - mondta Balázs László, az Űrkutató Csoport vezetője. Az adatok folyamatos elemzéséből a rendkívül hosszú időtartamú elszigeteltség pszichológiai hatásairól (egyebek közt a szubjektív időélményről, az űrutazás egyes szakaszaiban bekövetkező gondolati és érzelmi állapotok változásairól, stb.) is új információk nyerhetők - tehát nem csak a problémák keresése, hanem a személyiségre tett hatásokkal kapcsolatos alapkutatások is tárgyát képezik a programnak.

Több olyan területen is dolgoznak hazai pszichológusok, amelyek az emberek űrbeli viselkedésével kapcsolatosak. A nemzetközi űrállomáson zajló NeuroSpat -kísérlet keretében a súlytalanságnak az agyi elektromos jelekre kifejtett hatását tanulmányozzák. Emellett korábban a HungaroMars2008 nevű, magyarok által az USA-ban végrehajtott Mars analógia kísérletben is közreműködtek, mint arról korábban beszámoltunk.