A kutatók két rangsorolási rendszert dolgoztak ki arra, hogy megbecsüljék az élet lehetőségét más égitesteken. Az egyik a Föld-hasonlósági index (Earth Similarity Index/ESI), a másik a bolygólakhatósági index (Planetary Habitability Index/PHI).
Az első kérdés, hogy a Földhöz hasonló feltételek megtalálhatók-e más bolygókon, mivel tapasztalásból tudjuk, hogy az ilyen viszonyok kedveznek az élet kialakulásának. A másik kérdés, hogy a Naprendszeren kívüli bolygókon (exobolygókon) létező feltételek lehetővé teszik-e bármilyen életforma kialakulását" - magyarázta Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Az ESI olyan kritériumokat vesz figyelembe, mint a vizsgált égitest mérete, sűrűsége és központi csillagától való távolsága. A PHI keretében azt nézik, hogy szilárd felületű égitestről van-e szó, valamint rendelkezik-e légkörrel és mágneses térrel. Számításba vettek olyan tényezőket is, mint az élő szervezetek működéséhez szükséges energia, amelyet vagy a bolygó központi csillaga biztosít, vagy a súrlódási hőt termelő árapályhatás. A PHI azt is figyelembe veszi, hogy lehetnek-e szerves vegyületek, valamint az életfontosságú vegyi reakciók lebonyolításához szükséges oldó folyadékok.
Az új skálán 1-es lett a Föld ESI-indexe, a Naprendszeren kívül pedig a legjobb eredményt a Mérleg (Libra) csillagképben lévő Gliese 581g katalógusjelű bolygó kapta (0,89), amelynek létét ugyanakkor sok csillagász vitatja. A harmadik helyezett ugyanezen rendszer másik tagja, a Gliese 581d (0,74). Jó besorolást (ESI 0,60) ért el egy Neptunusz méretű bolygó, a HD 69830D a Hajó Fara (Puppis) csillagképben. Naprendszerünkben a Mars (0,70) és a Merkúr (0,60) ért el jó besorolást.
A bolygólakhatósági index szerinti besorolás más eredményeket adott. Itt a Szaturnusz Titán-holdja végzett az élen (0,64), ezt követi a Mars (0,59), valamint a Jupiter Európa-holdja (0,47). Az exobolygók között ismét a Gliese 581g (0,49) és a Gliese 581 d (0,43) "győzedelmeskedett".
További információk: