Évek óta aggódnak a szakemberek a Föld legmélyebben fekvő tava, a Holt-tenger állapota miatt. A területen a vízmennyiség jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, amitől a tó területe fokozatosan összement. A Tel-Aviv Egyetem és Héber Egyetem munkatársai által végzett fúrások azonban rámutattak, hogy a mainál sokkal keményebb szárazságok is voltak a térségben.
A kutatók 460 méterig fúrtak le és 200 ezer évvel ezelőtt képződött üledékeket is vizsgáltak. Az idős, lerakódott rétegek összetétele alapján a korábbiaknál pontosabban sikerült rekonstruálni, hogy milyen viszonyok uralkodtak egykor a térségben.
Az elemzések szerint többször volt a mainál is szárazabb állapot a területen. Ezek körül az egyik legszárazabb periódus mintegy 120 ezer évvel ezelőtt volt, amikor feltehetőleg az egész Holt-tenger kiszáradt. Ezt követően mintegy 13 ezer évvel ezelőtt is nagyon alacsonyra csökkent a vízszint a térségben.
A fenti három felvételen a vízszint csökkenése és a Holt-tenger zsugorodása látható az elmúlt 30 évben. A képeken sötét szín jelzi a mélyebb vízborítást, míg a rózsaszínes és barnás árnyalatok mutatják a kopár szárazföldet. A növényzetet a vörös árnyalatok jelzik.
Jelenleg a Holt-tenger vízszintje 426 méterrel van a világtenger alatt, és süllyedő tendenciát mutat. Noha az eredmények alapján a mainál rosszabb állapotok is voltak egykor, komoly veszélynek kell tekinteni a kiszáradás lehetőségét. A fúrások alapján rekonstruált száraz időszakok természetes eredetűek voltak, a jelenlegi állapot azonban főleg emberi hatásra lépett fel. Ezekben az években egy-egy rendkívül forró, száraz napon akár egy centiméterrel is csökkenhet a vízszint az erős párolgás miatt.