Földön kívüli anyagból készült szobrot szereztek a nácik

Egy 1938-as náci expedíció Németországba vitt egy kisebb szobrot. Most kiderült: a Vaisravana istent ábrázoló buddhista alkotásnak nincs párja az egész világon: ugyanis meteoritból faragták ki, 1000 évvel ezelőtt.

A Stuttgarti Egyetem munkatársa, Elmar Buchner szerint Földön kívüli eredetű anyagból, ataxitból, azaz magas nikkeltartalmú vasmeteoritból faragták ki azt a szobrot, amelyet egy 1938-as német expedíció szerzett meg. A "Vasembernek" is nevezett, mindössze 25 centiméteres, de majdnem tízkilós(!) szobor ismeretlen ázsiai helyről került elő, tömör anyaga pedig a Chinga meteoritból származik.

A Chinga 15 ezer éve csapódott be Szibéria és Mongólia határvidékén, és több darabja is ismert a kutatók körében. Hivatalosan a Chingát aranyásók találták meg 1913-ban, de persze a környéken élők akár már ezer évvel ezelőtt is rábukkanhattak egyes töredékeire.

Vaisravana isten ábrázolása: a 25 centis meteoritszobor anyaga rendkívül tömör

Az ataxit rendkívül kemény anyag, fáradságos munkával csiszolhatta, faraghatta készítője, amíg elkészült belőle a "Vasember". A német kutatók szerint készítője tudhatta, hogy nem szokványos anyagról van szó, és az sem lehet véletlen, hogy istenszobrot faragtak belőle. (A meteoritok érkezését Buchner szerint az ősi kultúrákban az istenek "üzeneteiként" fogták fel.)

Az Ernst Schäfer zoológus által vezetett tibeti expedíciót, amely a szobrot begyűjtötte, Heinrich Himmler, az SS főnöke küldte ki 1938-ban, hogy az "árja eredetet" kutassák. Az általuk beszerzett szobor Vaisravanát, a gazdagság, illetve a háború buddhista istenét ábrázolja. (Más források szerint Vaisravana az "Észak Királya" is a buddhista mitológiában.)

Az alkotás később eltűnt a nyilvánosság elől, 2009-től, egy árverés nyomán kezdték el vizsgálni a tudósok. Elmar Buchner és kollégái a Metoritics and Planetary Science című szaklapban publikálták friss eredményeiket.

A szobor pontos származási helye ismeretlen, de a nácikat alighanem az ragadhatta meg, hogy a figura közepén egy horogkereszt látható. (A horogkereszt a keleti és más kultúrákból ismert, ősi szimbólum, a nácik ezt használták fel jelvényeiken és zászlóikon.)

A szobor - bár biztosat nehéz róla Buchner szerint mondani - alighanem ezer évvel ezelőtt keletkezhetett, a Bon-kultúra egyik alkotásaként. (A kultúra nem teljesen egyértelműen sorolható be minden szakaszában buddhistának, ezért előfordul ezzel kapcsolatban a "pre-buddhista" jelző is. Buchnerék is ezt használják a Bon-műveltséggel kapcsolatban. A kultúrára amúgy jellemző a horogkeresztek használata is, mintegy ezer évvel ezelőtt.)

A "Vasember" szobra a kutatók szerint azért különleges és egyedülálló, mert a meteoritok ugyan számos vallási kultuszban fontos szerepet töltenek be, vallásos tisztelet övezi ezeket sok helyen, de egyelőre ez az egyetlen ismert, meteoritból faragott ember alakú figura. Vagyis - bár az árverésen 20 ezer dollárra becsülték a Vaisravana-szobor értékét -, most kiderült, hogy felbecsülhetetlen értékű, páratlan műtárgy bukkant elő.