Borús jövő vár a világegyetemre

Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövőt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.

Véleménye szerint könnyen meglehet, hogy az emberiség otthonául szolgáló univerzum veleszületett módon instabil, és "évmilliárdok múlva egyszerűen el fog tűnni".

A CERN két független kutatócsoportja tavaly júliusban jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a Nagy Hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. A névadó brit fizikus, Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését, amely magyarázatul szolgál arra, hogy miért van tömege az atomoknak és minden másnak az univerzumban.

A szubatomi részecskével kapcsolatos tudományos elemzések és számítások azóta is zajlanak a CERN központjában. A Higgs-bozon nemcsak arról a rejtélyről lebbentheti fel a fátylat, hogy miként született a világegyetem, hanem talán arra is, hogy mikor és hogyan fog megszűnni.

"A kalkulációk alapján több tízmilliárd év múlva következik be a katasztrófa" - mondta Lykken, aki tagja a Nagy Hadronütköztetőnél dolgozó egyik tudományos csapatnak is. Szerinte a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy valahol keletkezik majd egy kis buborék - amely nevezhető "alternatív" univerzumnak is -, aztán tágulni kezd, és elpusztítja a jelenlegit.

A mai Föld akkor már nem létezik majd, mert a Nap körülbelül 5 milliárd év múlva vörös óriáscsillaggá fúvódik fel, és megolvasztja bolygónk felszínét.