A gyémánt tiszta szénből keletkezik, rendkívül nagy nyomáson és hőmérsékleten, nagyjából 150 kilométer mélyen a földköpenyben. Az értékes kristályt vulkánkitörések hozzák a felszínre, és rendszerint egy kékes színű kőzetbe, úgynevezett kimberlitbe ágyazódva fordul elő.
A kimberlit a világ több táján – így Afrikában, Szibériában és Ausztráliában – a jelentős gyémántlelőhelyek jelzője. Most először az Antarktiszon is kimberlitre bukkantak ausztrál kutatók.
A szakemberek három kimberlitmintát találtak a Prince Charles-hegységben található Mount Meredith lankáin. Az eredményekről a Nature Communications folyóiratban számoltak be.
Teal Riley, a British Antarctic Survey geológusa azonban szkeptikus. „Az egyes csoportba tartozó kimberlitek esetében is csak a lelőhelyek mintegy 10 százalékának kiaknázása kifizetődő, ezért a legutóbbi leletek kiértékelése még messze van attól, hogy bármilyen gyémántbányászat beinduljon az Antarktiszon” – mondta a BBC-nek.
De még ha sok gyémánt található is a barátságtalan környezetben, akkor is jelentős jogi akadályai vannak a kitermelésének. Az Antarktisz-egyezmény 1991-ben aláírt környezetvédelmi jegyzőkönyve ugyanis kifejezetten megtiltja az ásványi erőforrások kereskedelmi célú bányászatát. 2041-ben azonban minden megváltozhat, mert ekkor felülvizsgálják az egyezményt.