Arról álmodunk, amiről szeretnénk

Okostelefonos alkalmazások forradalmasíthatják az álomkutatást, és segíthetnek leküzdeni a traumákat és a depressziót. Felhasználóként ugyanakkor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a késői telefonhasználat könnyen megzavarhatja az alvást.

Több mint félmillió résztvevővel egyedülálló álomkutatást végzett Richard Wiseman, a brit Hertfordshire Egyetem professzora. A pszichológus a Dream:ON okostelefonos alkalmazás segítségével több tízezer álmot regisztrált, majd elemzett. A programot azzal a céllal fejlesztették, hogy megnézzék, mennyire lehet befolyásolni az emberek álmait különböző környezeti zajok lejátszásával.

Az alkalmazást úgy készítették, hogy ébresztés előtt 30 perccel kapcsolja be az ágyra helyezett telefon érzékelőit, és a felhasználó alvás közbeni mozgásából állapítsa meg, hogy mikor van az alvás álomlátó fázisában (ebben a fázisban ugyanis az ember mozdulatlan). Ekkor a telefon elindított egy előre kiválasztott hangot, majd a felhasználónak ébredés után fel kellett jegyeznie, hogy mit álmodott.

Forrás: Flickr.com/Hana

Wiseman egyértelmű összefüggést mutatott ki a lefekvés előtt kiválasztott hangok és az álmok között. Aki például egy vidéki táj hangját választotta, az általában olyan álomról számolt be, amelyben virágok és legelők voltak, míg aki tengerparti morajlást állított be, könnyen vízparton találta magát, és érezte a nap melegét az arcán.

Az okostelefon jelentheti az áttörést

Az álmok irányítására való törekvés nagy múltra tekint vissza – írja Wiseman a New Scientist legújabb számában megjelent cikkében. Az első álomkutatók egyike, Hervey de Saint Denys már 150 évvel ezelőtt rájött, hogyan tudja befolyásolni az álmait. Egy dél-franciaországi utazása során mindennap ugyanazt a parfümöt fújta magára, majd a visszatérése napján lezárta az üveget. Néhány hónappal később, amikor lefekvés előtt abból a parfümből fújt a párnájára, azt tapasztalta, hogy azokon az éjjeleken sokkal gyakrabban bukkantak fel az álmaiban az utazás élményei.

Sokáig az álomkutatók úgy végezték kísérleteiket, hogy fogalmuk sem volt az alvás fázisairól, így csak a véletlen szerencsében bízhattak, amikor például különböző hangokkal, zenével próbálták befolyásolni alvó alanyaikat. A REM (rapid eye movement = gyors szemmozgás)-fázist csupán az 1950-es években fedezte fel az amerikai Eugene Aserinsky, és rájött, hogy ha ebben az állapotban ébreszti fel az alanyokat, akkor szinte biztos, hogy éppen álmodnak. Innentől fogva a kutatók tudták, hogy ha az álmokra kíváncsiak, akkor a REM-fázisban kell felkelteni a vizsgált embereket, és ezzel együtt elkezdtek kísérletezni az álomlátó fázis közbeni külső hatásokkal. Az 1960-as években a stanfordi William Dement például belevilágított az alanyok arcába, vizet fröcskölt rájuk, és különböző hangokat játszott le. Amikor 10 perccel később felébresztette az embereket, akkor kiderült, hogy több mint a felük beépítette az álmába a történteket, például tűzről, esőről és robbanásról álmodtak.

Egy androidos alvásfigyelő alkalmazás mérései az alvás fázisairól Forrás: Urbandroid Team

Laboratóriumi körülmények között tehát már több évtizeddel ezelőtt sikerült befolyásolni az álmokat, ám egészen mostanáig a kutatóknak nem nagyon volt eszközük arra, hogy ezt az alanyok otthonában is megtegyék. A ma használt okostelefonok azonban már képesek érzékelni, ha az ember REM-fázisban van, így a segítségükkel akkor játszhatók le a különböző hangok, amikor szükség van rá.

Segíthet a depresszió leküzdésében

Az álmok 80%-ában van valamilyenfajta szorongás, és a legtöbb álomkutató szerint ezek segítenek leküzdeni a mindennapi aggodalmakat. Mások szerint az álmok segítenek feldolgozni az aktuális eseményeket azzal, hogy hasonló érzelmeket kiváltó múltbeli dolgokat idéznek fel. A legtöbben abban egyetértenek, hogy az éjszaka első álmai fókuszálnak az aggodalmakra, míg ébredés előtt már nyugodtabbak az álmok, hogy jobb hangulatú legyen az ébredés.

Közvetlenül lefekvés előtt viszont már nem jó a telefont nyomogatni Forrás: AFP/Photononstop/Philippe Turpin

Depressziósokról már régóta tudják, hogy az álmaik gyakran negatívak, emiatt pedig feszülten ébrednek. Ha viszont egy okostelefonos alkalmazással meg lehetne változtatni az álmaik hangulatát, elképzelhető, hogy ezzel segítene lehetne őket a gyógyulásban.

Ártalmas a sokáig tartó telefonpötyögés

Jelenleg az Apple-ről tudni, hogy érdeklődik az álomkutatás iránt, a cég februárban jelentette be, hogy leszerződtették a Philips álomkutatóját, Roy J.E.M Raymannt az iWatch okosóra fejlesztőcsapatába. Bár pontosan nem tudni, hogy milyen alvásfigyelő funkciókat akarnak beépíteni a készülékbe, valószínűleg az alvásminta és az alvás hatékonyságának feltérképezése a cél, annak érdekében, hogy a felhasználót a legoptimálisabb időpontban ébressze fel.

A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az okostelefonok villanyoltás előtti használata megzavarhatja a nyugodt alvást. Egy idén januárban publikált vizsgálat párhuzamot talált az este 9 utáni telefonhasználat és a kevesebb alvás között, ami másnap reggeli kimerültséggel és napközben a munkában csökkent hatékonysággal járt. A kutatók megvizsgálták azt is, hogy mi a helyzet az esti tévénézéssel, illetve a laptop- és tablethasználattal, ám érdekes módon ezek nem hatottak olyan negatívan az alvásra. Russell Johnson, a vizsgálat vezetője szerint olyan, mintha az okostelefonokat az alvás megzavarására tervezték volna, mert mentálisan sokáig lekötik az embert, és így nehéz pihenni. Tehát a kutatók bár sokat profitálhatnak az okostelefonok elterjedtségéből, a nyugodt alvás érdekében felhasználóként érdemes már jóval a lefekvés előtt letenni a telefont.