Általános jelenség, hogy a légitársaságok egyre szigorúbban szabályozzák a fedélzeti poggyászsúlyt. A jövőben ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, amelynek hátterében egy igen prózai ok, az egyre jobban melegedő levegő is szerepet játszik. Ma már ténykérdés a földi átlaghőmérséklet emelkedő tendenciája.
Az idei nyáron több partikuláris melegrekord is megdőlt, és 2014 - többek között - az Egyesült Államok legmelegebb nyarának bizonyult. Az egyre hosszabb és forróbb nyári hónapokban, - amikor a légiközlekedés is csúcsra járatva üzemel – a tartós meleg megnehezíti az utasszállító gépek felszállását.
A repülés biztonságtechnikai okokból két legkritikusabb szakasza a felszállás és a landolás. A feltankolt kerozin miatt felszálláskor legnagyobb a gép súlya. Az úgynevezett elemelési sebességet (azt a sebességtartományt, amikor a szárnyak alatt már elegendő felhajtóerő keletkezik a repülőgép magasba emelkedéséhez) több tényező is befolyásolja, ilyen például (típusfüggően) a gép súlya, a hajtóművek maximális tolóereje illetve felszálló teljesítménye, és a levegő fajlagos sűrűsége.
Az elemelési sebesség és az annak eléréséhez szükséges nekifutás hossza típusonként változik, az előbb említett okok miatt. Minél melegebb a levegő, annál kisebb a sűrűsége, emiatt pedig csökken a szárnyakon keletkező felhajtóerő. A tanulmány szerzői szerint a tartós felmelegedés miatt a jövőben hosszabb nekifutásra, vagy jelentősebb súlycsökkentésre lesz szükség a gépek felszállásához. Különösen kritikussá válhat ez a probléma a nagytömegű utasszállítók, mint amilyen a Boeing 747 Jumbo, valamint az úgynevezett szélestörzsű óriásgépek, például az Airbus A-380-as esetében. A nehezebb repülőgépeknél a tartós melegben hosszabb gyorsítási útra lesz szükség. Mivel a repülőterek jó része még nem készült fel erre,a probléma kezelése további súlycsökkentéssel lesz a legegyszerűbb a légitársaságok számára .
A kutatók a felmelegedési adatok számítógépes modellezésével próbálták megbecsülni a jövő nyarainak hőmérsékletemelkedését négy nagyobb repülőtérre vetítve. A hőmérsékleti küszöbértékek alapulvételével azt találták, hogy a négy vizsgált repülőtéren a 2050-es években a mostanihoz képest 50 százalékkal, míg 2070 körül már 200 százalékkal fog megnövekedni az az időtartam, amikor még a közepes kategóriájú Boeing 737-es típusnál is jelentős súlycsökkentés lesz szükséges a nyári időszakban.
Ennek ellensúlyozására a légitársaságoknak vagy a gépek férőhelyszámát, vagy pedig rakománysúlyát kell csökkentenie, kivéve, ha a légiközlekedési ágazat meghosszabbítja a kifutópályákat, vagy pedig az új kihívásoknak jobban megfelelő aerodinamikai kialakítással rendelkező repülőgépeket állítanak forgalomba.