A neandervölgyinek sem repült a szájába a sült galamb
![A Neander-völgyiek genetikai öröksége](https://cdn.origo.hu/2023/12/hE1RJsYF0XOoE_GyfXa2SsUW-wuApa8rJQiebJ36MwA/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzI5Njc0YzZlYzk2NTQzZjk5ZGY0ODBhYzg5OGRiZjQy.webp)
"Ugyanazt szerették, amit mi, a mellehúsát, a combokat és a szárnyakat ették" – hangoztatta Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója, a kutatás vezetője.
A kutatásban 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyeket gibraltári barlangokban tártak fel. A csontokon megtalálták az előemberek fogainak és vélhetően a tűzön való sütésnek a nyomait is.
Finlayson szerint a kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt, mint amit általában tartanak róla.
A madarakkal való táplálkozást eddig többnyire a Homo sapiensnek tulajdonították a tudósok. A most vizsgált leletek azonban azt mutatják, hogy a neandervölgyi jóval a Homo sapiens megjelenése előtt is evett madarakat.
A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani.
A neandervölgyi ember az emberi faj egyik fontos ágát alkotta, de 30-40 ezer évvel ezelőtt kihalt.