A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. A grönlandi bálna genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával.
Az emlősök többsége jóval a 100 éves kor elérése előtt elpusztul, ezért a kutatókat régóta foglalkoztatja a rejtély, mi magyarázza a grönlandi bálna rendkívül hosszú élettartamát, amellyel a többi cetféle közül is kitűnik. Az is rendkívül figyelemreméltó, hogy ezt a bálnát elkerülik a szívbetegségek, és rosszindulatú daganatok sem alakulnak ki benne.
A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket.
A brit kutatásokat vezető João Pedro de Magalhães azt mondta, hogy ez a felfedezés hozzájárulhat az emberi élettartam meghosszabbításához is.
A Liverpooli Egyetem kutatója most anyagi támogatást keres ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenállóképességét.
„A következőkben legszívesebben olyan kísérletet végeznék, amelyben egy grönlandi bálnából kivett gént ültetnék egy egérbe, hogy megfigyeljem, hosszabb ideig él-e a rágcsáló, és védett-e a rák ellen” – mondta Magalhães a Sunday Times folyóiratnak. „Ha minden a várakozásoknak megfelelően történik, akkor elkezdhetünk gondolkodni, hogyan hasznosítsuk ezt a tudásunkat terápiás célokra az embereknél.”
Októberben a Harvard Orvosi Egyetem kutatói hasonló eredményre jutottak a grönlandi bálna génjeivel kapcsolatos kutatások folyamán, mint most a brit kutatók.