Az ausztrál tudósok az általuk kidolgozott grafén alapú szenzorokat (érzékelőket) a Nature Communications legújabb számában ismertették. A grafént 2004-ben fedezte fel a Manchesteri Egyetem két kutatója - Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov, akik egy speciális ragasztószalaggal addig választották le egy grafittömbről a rétegeket, amíg sikerült egyetlen atom vastagságút izolálniuk. A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető, mint a réz, rugalmasabb a guminál, így a nanotechnológiai alapanyag az elektronikától az orvostudományig számos területen hozhat áttörést. A két tudóst a felfedezésért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.
Az orvosi diagnosztikában, az igazságügyi orvostanban, a biológiai kutatásokban alkalmazott szekvenálás a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok (adenin, guanin, citozin és a timin) sorrendjének a meghatározására szolgál. E négy alapegység egyedi sorrendje határozza meg minden élő szervezet egyedi genetikai alapprogramját. Mint a kutatást végző Jiri Cervenka és Nikolai Dontschuk eredményeikkel kapcsolatban kiemelték, az új eljárást a grafént alkotó szénatomok hexagonális (hatszögletű) rácsszerkezete teszi lehetővé, amelyet a Melbourne-i Egyetem tudósai atomi "dróthálóhoz" hasonlítottak.
"E <