Egyik reggel a fotós hölgy arra ébredt, hogy egy vad prérifarkas áll az udvarán, és éppen a kutyája plüssjátékát méregeti.
"Felvette, majd elkezdte a levegőbe dobálni a plüssállatot, és úgy játszott vele, akárcsak egy kutya. Mindez öt-tíz percig is eltarthatott, egymás után többször is felvette és a levegőbe hajította, aztán végül elügetett a játékkal” – mesélt a nem mindennapi látványról a fotós.
Karaz szerint nem ez volt az első alkalom, hogy játékok tűntek el az udvarukból, és most már bizonyos benne, hogy a korábbiakat is prérifarkasok vihették el.
"Ez csodálatos emlékeztető arról, hogy az állatok (a vadon élők és a házi kedvencek) nem annyira különböznek egymástól. Van személyiségük, érzéseik, és mindent megtesznek azért, hogy túléljenek ebben az olykor barátságtalan világban. Nem sokkal másabbak, mint mi” – mondta Karaz.
A prérifarkas „kojot" elnevezése az indiánoktól ered, amely félvért jelent. Első ránézésre olyan, mintha rókát és farkast kereszteztek volna, és azok előnyös tulajdonságait örökölve született volna meg a prérifarkas. Éjjeli „dalaik” hátborzongatóak tudnak lenni, ám ilyenkor csak nótáznak, és a falkát akarják összetartani.
Alaszkától Costa Ricáig tart az „uralmuk”. Mohó ragadozók, mindenféle állatot elejtenek és felfalnak, amit csak tudnak (pl. halakat, madarakat, rákokat, nyulakat, békákat), ám az emberre – talán kis testméretük miatt – ritkán támadnak.