Rock and roll az óra körül

1980 óta már harmincötödik alkalommal kezdődik el vasárnapra virradó hajnali kettőkor a nyári időszámítás, amikor a mutatókat egy órával előbbre kell állítanunk. Az eredetileg energiatakarékossági megfontolásokból bevezetett rendszer hatékonyságát és ésszerűségét egyre többen megkérdőjelezik. Egyesek  az óraátállítást a világ hét fő ostobasága egyikének tartják, amelynek több a káros következménye mint haszna, mások szerint viszont továbbra is megvan a nyári időszámítás létjogosultsága.

Megtört az európai egység

A nyári időszámítás viszonylag széles körben elfogadott, több évtizede működő rendszer. Az óraátállítás bevezetésekor az volt a deklarált cél, hogy a tavaszi-nyári időszakban, amikor a legmagasabb a nappali órák száma, a világos napszak egyórás esti meghosszabbításával elektromos energiát takarítsanak meg. Európában március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Az Európai Uniói tagállamai számára 1996-ban egységesítette a nyári időszámítás rendszerét. Az Egyesült Királyság néhány évig még különködött: áttértek a nyári időszámításra, de máskor, mint a többiek.

Az Európai Unió 1996-tól egységesítette a nyári időszámítás szabályait Forrás: rtve.es

Az eredeti cél, az energiafelhasználás mérséklése azonban napjainkra marginális jelentőségűvé vált az elektromos háztartási eszközök, különösen a légkondicionáló berendezések rohamos elterjedésével. Oroszország arra hivatkozva, hogy a rendszer nem eredményez már semmilyen számottevő megtakarítást, 2011-ben megszüntette a nyári időszámítást. A nyári időszámítás megszüntetésének az Európai Unió országaiban is egyre több híve akad, de Brüsszel még perspektivikusan sem tervezi az egyre jobban kritizált rendszer megszüntetését.

Nem az első olajválsággal kezdődött

Az általános vélekedéssel szemben a nyári időszámítás szükségessége nem az 1973-as arab-izraeli háború utáni olajembargós válság idején fogalmazódott meg először. A híres 18. századi amerikai feltaláló és természettudós, Benjamin Franklin már 1784-ben írt „Javaslat a világítás költségeinek csökkentésére” című dolgozatában felvetette, hogy a Nap járásához igazítsák az életritmust, az órák előbbre állításával.

A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin amerikai természettudós és későbbi elnök is felvetette Forrás: Wikimedia Commons

Franklin idejében a nyári időszámítás ötlete azonban még korántsem volt húsbavágó energiapolitikai kérdés; a 18. század végén legfeljebb csak a világításhoz használt faggyúgyertyák mennyiségén lehetett volna spórolni. Az első modern szemléletű javaslat a 19. század végéről, George Vernon Hudson új-zélandi zoológustól származik. Hudson 1895-ben készült tanulmányában kétórás óraátállítást javasolt: októberben két órával vissza, márciusban pedig két órával előbbre, a déli félteke nyári időszakának megfelelően.

Forrás: Origo

Hudson ötlete azonban nem váltott ki viharos lelkesedést a derék új-zélandi szigetlakók körében, így nem is lett semmi a lehurrogott javaslatból. Európában Németország vezette be először a nyári időszámítást az első világháború idején, hadigazdálkodási megfontolásokból. A 20. század első nyári időszámítása 1916. április 30-án, este 23 órától vette kezdetét. A német példán felbuzdulva Nagy-Britannia, majd 1918-ban az Amerikai Egyesült Államok is bevezette a hadiipari üzemek számára energiatakarékos nyári időszámítást, de a háború végével valamennyi országban megszüntették a rendszert.

„War Time” és szocialista takarékosság

A két világháború között sehol sem tartották szükségesnek, és nem is pártolták a nyári időszámítást. A hadigazdasági megfontolások miatt azonban az 1939 szeptemberében kitört második világháború idején ismét terítékre került a nyári időszámítás bevezetése. Az Egyesült Államokban 1942. február 9-től 1945 szeptember 30-ig alkalmazták az óraátállítás rendszerét, ez volt a háborús hátország üzemeiben sokat emlegetett és szidott „War Time”időszaka.

Amerikai hadiüzem. A második világháború idején az Egyesült Államokban és Angliában is hadigazdasági megfontolások miatt vezették be a nyári időszámítást Forrás: Wikimedia Commons

A háborús szükség által különösen megviselt Nagy-Britanniában úgynevezett dupla nyári időszámítás bevezetését rendelte el a Winston Churchill vezette háborús kabinet; nyáron két órával előbbre, télen pedig egy órával hátrébb állítva a mutatókat. A háború után mindkét ország visszatért a hagyományos időszámításhoz.

Magyarországon a legfejlettebbnek kikiáltott szocialista társadalmi rend csak nem akart diadalmaskodni a kapitalizmus felett; az ötvenes évek elején a Rákosi-féle voluntarista gazdaságpolitika általános ellátási válságot, benne energiaellátási nehézségeket okozott az országnak.

A nyári időszámítást 1980-ban, még a Kádár-rendszer idején vezették be ismét Magyarországon Forrás: Fortepan

Magyarországon először az esti csúcsterhelés miatti kapacitásnehézségek kezelésére alkalmazták 1954 és 1957 között a nyári időszámítási rendszert. 1958-ban megszüntették, de az 1973-as olajválság hatására – követve a korabeli nemzetközi trendeket –,1980-ban újfent bevezették a napjainkig fennmaradt nyári időszámítást.

Spórolás, vagy illúzió?

Mind a mai napig a nyári időszámítás hivatalos indoka az elektromosenergia-megtakarítás. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) egészen 1949-re visszanyúlva elemzi az ország áramfogyasztásának alakulását. A MAVIR 2012-ben publikált tanulmánya szerint a nyári időszámítás éves átlagban 6 milliárd forinttal csökkenti az országos áramszámlát. Éves szinten a nyári időszámítás hónapjaiban átlagosan 120 gigawattórával (GWh) csökken az áramfelhasználás, ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiség. Napi szinten az óraátállítás időszakában 1,5-3%, azaz 2000-4000 megawattóra (MWh) körüli a fogyasztáscsökkenés.

A MAVIR egyik alállomása. A társaság tanulmánya szerint napjainkban már minimális a megtakarított áram a nyári időszámítás időszakában Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A nyári időszámítás bevezetése óta eltelt három és fél évtized alatt az összes megtakarítás 4000 GWh, ami öthetes országos fogyasztásnak felel meg. (Harmincöt évre vetítve ez valóban nem tűnik irdatlan nagy mennyiségnek.) Egy év alatt 0,3% a teljes megtakarítás az éves fogyasztáshoz képest, és ez egynapi országos fogyasztásnak megfelelő érték.

A nyári időszámítás azonban nem csak megtakarítást hoz az áramszámlában. (Elsősorban a világítási költségek csökkenésével.) Hanem fogyasztástöbbletet is. Ezért leginkább a légkondícionálás felel. Az órák szerint mutatott időhöz és így az emberek életritmusához képest későbbi napnyugta miatt ugyanis sokan tovább használják a klímaberendezéseket.

A légkondicionálók terjedése miatt egyre kisebb a megtakarítás Forrás: Thinkstock

A világítás energiaigénye, így az óraátállítással elérhető spórolás ráadásul egyre csökken a korszerű világítótestek (fénycsöves és LED-es lámpák) miatt.

Az ELMŰ egy korábbi, 2008-as felmérése szerint amíg az első olajválság utáni években 5-10% volt a megtakarítás az új évezred első évtizedének végére már elhanyagolhatóvá vált a különbség. Ugyanezt a tendenciát mutatják a külföldi felmérések is.

A nyári forróságban használt klímaberendezések jelentős áramfogyasztók Forrás: AFP/Roberto Schmidt

A kutatók szerint az aránytalanság az óraátállítással hosszabbra nyújtott nappal, és az ennek megfelelően tovább üzemeltetett légkondicionálók fogyasztástöbbletére volt visszavezethető.

A mérleg, és az a bizonyos két serpenyője

Noha energiatakarékossági indokokkal már aligha lenne masszívan megtámogatható a nyári időszámítás rendszere, ilyen-olyan pontosan meg nem fogalmazott okból brüsszeli és hazai illetékeseink ragaszkodnak hozzá.

Vannak, akik örülnek az óraátállítás miatt meghosszabbodó nappaloknak Forrás: Thinkstock

Két tábor alakult ki a további alkalmazás, vagy az azonnali megszüntetés kérdésében, masszív érvrendszerrel felfegyverkezve. Lássuk először a nyári időszámítás híveinek fontosabb érveit: a nappali műszakban dolgozóknak előnyös, hogy tovább van világos.

Ugyancsak előnyös a hosszabb nyári nap az idegenforgalmi, vendéglátóipari szolgáltatásokban érdekeltek számára. Az óraátállítás hívei továbbra is fontos érvnek tekintik az árammal való spórolást, a meghosszabbodott nappal több embert és hosszabb ideig tart a szabadban, addig pedig nem használják az otthoni elektromos berendezéseiket.

Sokan a káros élettani hatások, a fáradtság, ingerültség miatt nem kedvelik az óraátállítást Forrás: Iser Essex

Az ellenzők érvei még masszívabbak. Álláspontjuk szerint ma már a megtakarítás jelentéktelen, ezzel szemben az óraátállítás utáni hetekben számos negatív élettani hatás mutatható ki, így többek között 10-14 napos intervallumon belül szignifikánsan megnő a balesetek száma, romlik a munkahelyi, iskolai teljesítmény, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szívbetegek, és a depresszióban szenvedők. Az óraátállítással kapcsolatos vélemények változatlanul sokfélék, a hétköznapi emberek és a hírességek körében egyaránt.

A vita még nem dőlt el, és úgy tűnik, hogy a politikai döntéshozók a „megszoktuk már” elvéből kiindulva nem is kívánnak érdemben állást foglalni a nyári időszámítás fenntartásának vagy megszüntetésének kérdésében. Egyetlen dolog ami bizonyos, vasárnap át kell állítani az óráinkat.