"Kutatásaink szerint nem kell várni új korallmutációk megjelenéséig.
A korallok védelme egyszerűen elkezdhető egyes populációk áthelyezésével, hogy így elterjedjenek a már létező genetikai variációk"
- fejtette ki Mihail Matz, a Texasi Egyetem kutatója, aki munkatársaival a Science című amerikai tudományos lapban mutatta be a kutatás eredményeit.
A korallok kétféleképpen szaporodhatnak: ivartalanul és ivarosan, amikor a megtermékenyített petesejtből lárva alakul ki, amely letelepedve új kolóniát alapíthat. "A korall-lárvák mozognak az óceánban, de az ember is segíthet a gének terjesztésében, ha felnőtt korallok áttelepítésével felgyorsítja a folyamatot" - tette hozzá Matz.
A korallzátonyok világszerte súlyosan károsodtak a tengerek felszíni hőmérsékletének emelkedése miatt. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő apró organizmusok, velük együtt maguk a korallok is elpusztulnak. Csak a világos mészváz marad, ezért hívják a tudósok a jelenséget korallfehéredésnek.
Néhány korall a többinél jobban tolerálja a megemelkedett hőmérsékletet, eddig azonban a tudomány előtt ismeretlen volt, mi áll a különbözőség hátterében. Kutatásuk során a szakértők kereszteztek az ausztrál Nagy-korallzátony melegebb vizeiben élő korallokat a hűvösebb területeken, mintegy 480 kilométerre délebbre élő "rokonaikkal".
Genomikai eszközökkel kimutatták, hogy
biológiai fejlődés eredménye a melegebb vízhez való alkalmazkodás.
Kiderült az is, hogy ha északibb korallokat kereszteznek a déli, hűvösebb területeken élő korallokkal, akkor a melegebb vizekhez szokott északiak továbbadják utódaiknak a meleggel szembeni tolerancia képességét.
"A felfedezés segít megérteni, milyen lehetőségeik vannak a koralloknak a melegebb vízhez való alkalmazkodásban" - fejtette ki Line Bay, az Ausztrál Tengerkutató Intézet munkatársa.