Megvan, mikor lett színvak a kivi
![barna kivi](https://cdn.origo.hu/2023/12/3zV4nrGP0rV1953-w5XmQ5_cWlOfzFtQlu3sM0F7ic0/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2FmZWVkMGU4NmViNDQwYTI5NDhiOGUzZDg5MGQ0MmY2.webp)
A barna kivi vagy csíkos kivi (Apteryx australis) DNS-vizsgálata azt is kimutatta, hogy a többi madártól eltérően Új-Zéland nemzeti madarának jóval több szaglásért felelős génje van, ezért lehet képes arra, hogy az illatok szélesebb körét érzékelje, ami hasznos az éjszakai életet élő faj számára.
A kivi akkor vesztette el színlátását, amikor ez a képesség nem jelentett számára evolúciós előnyt,
mivel főként éjszakai életet él - írták a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban.
Összehasonlítva a változásért felelős génmutációt más madarak hasonló genetikai szekvenciájával a kutatók úgy becsülték, hogy mintegy 35 millió évvel ezelőtt következett be a színlátás elvesztése, amikor a kivi Új-Zélandra érkezett - közölte Diana Le Duc, a tanulmány egyik szerzője.
A madár jó szaglása már régóta közismert a kutatók előtt, ám a szekvenálással képesek voltak meghatározni azokat a géneket, amelyek a szaglóidegekkel társíthatók, és kimutatták, hogy jóval több ilyen génje van a madárnak.
A szakemberek a kivi genomját annak szokatlan jellemzői miatt választották tanulmányozásra, a madárnak ugyanis nincs farka, csökevényes a szárnya, és nagyon hosszú a csőre.