Napi 30 kilométert is mennek a pókok a vízen

A kutatók bebizonyították, hogy ezek a "léghajózó" pókok nem az áramlatra bízzák magukat, képesek irányítani is, merre mennek

Nagy távolságokat, akár napi 30 kilométert is képesek megtenni a pókok a vízfelszín felett utazva, tudatosan alakított, úgynevezett "léghajózó" mozgásuk segítségével - olvasható egy brit tanulmányban.

A BMC Evolutionary Biology tudományos lapban bemutatott kutatás azt vizsgálta, hogyan képesek a pókok gyors ütemben "gyarmatosítani" új területeket, miközben sokszor igen komoly távolságokat utaznak.

A tudósok szerint minderre "léghajózó" mozgási technikájuk a válasz, amelynek segítségével akár napi 30 kilométert is megtehetnek a vízfelszín felett új lakhely után kutatva.

Már Darwin is feljegyezte

Egészen eddig úgy gondolták, hogy a pókok ilyesfajta utazása rendkívül kockázatos, hiszen nem tudják befolyásolni azt, hogy merre repüljenek, csupán az éppen aktuális széljárásra hagyatkoznak.

A kutatók bebizonyították, hogy ezek a "léghajózó" pókok nem az áramlatra bízzák magukat, képesek irányítani is, merre mennek Forrás: Flickr / Hunter Desportes

Már Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozója is feljegyezte, hogy rendszeresen landoltak pókok a tengerpartoktól mérföldekre haladó hajóján, a Beagle-n.

Ha a pókok valóban nem tudják irányítani merre haladjanak a víz felett "léghajózva", hogyan lehetséges, hogy az evolúció megengedi egy szárazföldi ízeltlábú ilyen kockázatos viselkedését

- tette fel a kérdést Morito Hayashi, a londoni természetrajzi múzeum munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Vitorlaként használják lábaikat

Mint fogalmazott, eredményeik szerint a pókok igenis képesek befolyásolni vízfelszínen történő utazásukat különböző testhelyzetekkel, amelyekkel ki tudják használni a különféle szélirányokat.

A kutatók 325 felnőtt pókot gyűjtöttek össze kisebb szigetekről a Nottinghamshire-i természetvédelmi körzetekben. Megfigyelésük szerint sok pók különböző testtartást vett fel, például "vitorlaként" emelték fel egy pár lábukat, így használva ki a vízfelszínen mozgó levegőáramlatokat.

Ezzel a technikával a pókok sós és édesvízen, valamint csendes és viharos körülmények között is képesek voltak haladni.

Sok pók különböző testtartást vett fel, például "vitorlaként" emelték fel egy pár lábukat, így használva ki a vízfelszínen mozgó levegőáramlatokat. Ezzel a technikával a pókok sós és édesvízen, valamint csendes és viharos körülmények között is képesek voltak haladni Forrás: Flickr / DLB

Selyemfonalukat is bevetik

Emellett selyemfonalukat mintegy horgonyként ledobva képesek voltak lassítani vagy akár meg is állni - tette hozzá Morito Hayashi. A tudós szerint az is elképzelhető, hogy a vízen landolva csapdába eső pókok fonalukat vonóhoroghoz hasonlóan is tudják alkalmazni, rákapaszkodva más úszó tárgyakra, vagy a partra.

Amennyiben nem okoz gondot a vízen landolás, akkor a pókok egy-két héten belül már messze lehetnek onnan, ahonnan indultak

- hangsúlyozta Sara Goodcare, a Nottinghami Egyetem kutatója, aki szintén részt vett a tanulmány írásában.