A váci Tragor Ignác Múzeum régészei Vác városa és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2013 ősze óta végeznek feltárásokat a várnak azon a részén, ahol most megtalálhatták I. Géza király sírját. Az egykori nyughelyen sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem találtak, valószínű, hogy a tatárjárás pusztításának köszönhetően.
I. Géza (? – 1077) Árpád-házi királyunk I. Béla és Richeza lengyel hercegnő fia volt, Lengyelországban született. Béla halála után I. András fia, Salamon került a trónra, aki Gézának és két testvérének, Lászlónak és Lampertnek hercegségeket adományozott. Az 1074-ben kitört polgárháború előtt azonban már megromlott az unokatestvérek viszonya, és Géza, oldalán két öccsével, Salamon ellen vonult. A viszályban először a magyar király nyert csatát, de végül a Lampert által segítségül hívott cseh seregekkel kiegészülve Mogyoródnál leverték Salamont, Géza pedig hívei unszolására trónra lépett – egy jó ideig azonban nem koronáztatta meg magát.
Géza olyannyira nem szerette volna magán viselni az uralkodói terheket, hogy
állítólag az 1076-os karácsonyi nagymise után, a szekszárdi templomban sírva jelentette ki: lemond a trónról.
Hívei azonban erről hallani sem akartak – annyira nem kívánták Salamont vissza a trónra, hogy még Géza 1077-es halála után is öccsét, Lászlót választották meg uralkodójuknak.
A király egyébként számos egyházi létesítményt alapított, így többek között a váci székesegyházat, egy mogyoródi emléktemplomot, valamint a garamszentbenedeki apátságot is.
Az már korábban is ismert volt, hogy a királyt Vácott temették el a várban álló székesegyházban,
de eddig még nem sikerült pontosan megállapítani sírjának helyét.
„A székesegyház kutatása során nem találtuk nyomát a tatárjárásnak, de egy Rogerius mester nevű kanonok leírásából tudjuk, hogy Vácot 1241 márciusában dúlták fel a tatárok” – mondta el az Origónak Batizi Zoltán, a Tragor Ignác Múzeum régésze. „Úgy tudjuk, ez volt az első magyar város, amelyet a tatárok elpusztítottak. Amíg a fősereg valahol Észak-Magyarországon táborozott, addig ez az elősereg Vácot támadta.”
A székesegyházba menekült embereket nem karddal vagy íjjal végezték ki, hanem egyszerűen rájuk gyújtották az épületet, és a tűz elvégezte a piszkos munkát.
A váci székesegyház legendája
A Magyar Krónika azt állítja, hogy I. Géza uralkodása alatt Vácott még csak nagy erdőség húzódott, ahol csak egy Vác nevű remete élt. Ez minden valószínűség szerint nem igaz, hiszen tudjuk, hogy Vác területén már ekkoriban is álltak épületek, Szent István korában pedig már megkezdődött a székesegyházak alapítása. A monda szerint Géza a koronázása után nem tudta, hol építsen templomot - amíg öccsével, Lászlóval tanakodtak, egy szarvas jelent meg nekik, szarvai tele égő gyertyákkal. Az állat eliramodott az erdő felé, és azon a helyen vetette meg a lábát, ahol az egykori székesegyházat végül megépítették. A Gézával érkező vitézek megpróbálták lenyilazni, de a Dunába szökkent, és többé nem látták.Bár a székesegyházat ezután újjáépítették, a régészek a tatárjárás pusztítását a településen nyomon tudják követni azon a 13. századi pusztulási rétegsoron, amely egy kormos, hamus réteget jelent a talajban. „A székesegyház belsejéből valószínűleg a kormot és a hamut kihordták, ezért nem találtunk a templom belsejében a tatárjárásra utaló nyomokat” – magyarázta az Origónak Batizi Zoltán. A székesegyház felgyújtása és a fosztogatás miatt, valamint a későbbi korszakok bolygatása következtében Géza feltételezett sírjában sem korabeli csontokat, sem tárgyi leleteket nem sikerült találniuk a kutatóknak.
Bár az idei ásatási szezon befejeződött, Batizi Zoltán és kollégái remélik, hogy a város és az NKA támogatásával jövőre folytathatják majd a munkát. Géza feltételezett sírjának részletesebb vizsgálatán kívül a feltárás tulajdonképpeni legfontosabb célja a székesegyház pontos alaprajzának, az építési fázisainak megállapítása. A templomnak még mindig akadnak olyan részletei, amelyek nem ismertek: az északnyugati toronyból még nem találtak maradványokat,
egy török kori térkép alapján pedig a székesegyház déli részén kápolnasor után kutatnának a régészek.
„Ott van még a székesegyház kora Árpád-kori temetője, amely jórészt ismeretlen számunkra. Forrásaink szerint egy másik templomot is rejt a váci vár: itt állt a középkorban a Szent Kereszt-templom, amelynek elhelyezkedéséről szinte semmi támpontunk nincs” – mondta el az Origónak a régész. „Azt biztosan tudjuk, hogy a több mint fél évezreden keresztül itt elhelyezett váci püspökség gazdasági épületei is a környéken vannak. A magtárak, pincék, föld feletti lakóépületek, a szolgák és a személyzet számára fenntartott épületek, a püspök mellett tevékenykedő kanonokok és főpapok lakóhelyei mind feltárásra várnak a székesegyház közelében, amelyek a török kori várban keresendők.”