Természeti csapások halálos kombinációja végzett a dinókkal

Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida 65 millió évvel ezelőtti becsapódása tömeges fajkihalást okozott

Természeti csapások halálos kombinációja irtotta ki a dinoszauruszokat a föld színéről, állítja egy tanulmány –  a  legalább 10 kilométer átmérőjű úgynevezet Chicxulub-aszteroida becsapódása és az ezt követő, a bolygó túloldalán tapasztalható vulkáni tevékenység együttesen okozták az őslények és kortársaik eltűnését 66 millió évvel ezelőtt.

A kutatócsoport az után jutott erre a megállapításra, hogy az eddigieknél pontosabban sikerült meghatározni a természeti katasztrófáknak - vagyis a mexikói Yucatán-félszigetbe történő aszteroida becsapódásának és az indiai vulkánkitöréseknek – az idejét, olvasható a Reuters hírügynökség oldalán.

A kataklizmák során por, hamu és káros gázok (szén-dioxid, kén-dioxid,) kerültek a levegőbe. Ez megváltoztatta az éghajlatot és kiirtotta a földi élővilág 75 százalékát, ami az egyik legsúlyosabb tömeges kihalásként vonult be bolygónk történetébe. A kutatók eredményei alapján az égi objektum becsapódása 66,04 millió évvel (plusz/mínusz 30 ezer év) ezelőtt következett be.

Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódása és az ennek nyomán fellépő fokozott vulkáni tevékenység tömeges fajkihalást okozott Forrás: Origo

A vulkánkitörések már javában zajlottak a Dekkán-fennsík néven ismert térségben, igaz, a becsapódást megelőzően jóval kisebb intenzitással. A kisbolygóval való „találkozás” ereje azonban drámaian felerősíthette ezt a folyamatot. Ezt igazolta a kormeghatározás is: a kitörések a becsapódást követő 50 ezer évben kezdtek igazán lendületet venni, de a szakértők azt is lehetségesnek tartják, hogy

a folyamat a természeti csapás után már napokkal, hónapokkal vagy évekkel felgyorsult.

Megváltozott a vulkáni csatornarendszer

A tudósok szerint ennek hátterében az állt, hogy a becsapódás szeizmikus hatásai komoly változásokat idézett elő a vulkánok csatornarendszerében: a magmakamrák mérete nagyobb lett, több ideig tartott a feltöltődésük, ezzel párhuzamosan viszont a kitörések erősebbek, gyakoribbak lettek és a kibocsátott kémiai anyagokban is változások következtek be.

Ha figyelembe vesszük a mérési hibahatárt, a két esemény egyidejűleg ment végbe”

– mondta Loÿc Vanderkluysen vulkanológus (Drexel Egyetem), véleményét kollégája, Paul Renne geológus is osztotta. Az eredményeket a Science eheti számában közölték.

Forrás: AFP/SPL

A kutatás konklúziója azért is tekinthető tudományosan jelentősnek, mert a tudósok már 35 éve vitatkoznak azon, hogy az erős vulkáni tevékenység vagy az aszteroida becsapódása közül melyik katasztrófa okozta a tömeges fajkihalást. A kisbolygóval való ütközést követően a kitörések legalább még 420 ezer évig tartottak.