A New York-i Cornell Egyetem matematikusai és fizikusai több olyan algoritmust használtak a tanulmányukhoz, amelyeket járványok terjedésének kiszámításához szoktak használni – segítségükkel megállapították, hogyan zajlana le valójában egy igazi zombi apokalipszis. Nem túl meglepő, hogy kiderült: egyáltalán nem úgy, ahogy a hollywoodi filmekben szokás mutatni.
Alex Alemi, az egyetem PhD diákja elmagyarázta, hogy az emberek gyakran azért nem foglalkoznak az ilyen algoritmusok fontosságával, mert számukra érdektelen, távoli dolgokon mutatják be őket.
Nem mintha zombikkal minden nap találkoznánk, de az embereket felcsigázza a gondolat
– mondta el a kutató.
Logikusan végiggondolva a kutatás eredményei kicsit sem meglepőek: Alemi és csapata azt figyelte meg, hogy a járvány gyorsabban terjedne a nagyvárosokban és közvetlen közelükben, a kicsit elszigeteltebb települések akár hetekig érintetlenek maradnának.
A járvány kitörése után 299,616 lakosával alsó-Manhattannek van a legnagyobb esélye arra, hogy teljesen „elzombisodjon”, de érdemes elkerülni New York egész belvárosát, és a népesebb amerikai városokat, mint Los Angeles, Chicago és Dallas is.
28 nap leforgása után a szimuláció megváltozott –
a legnépesebb városok helyett most ezen városok közötti lakott területek váltak a legveszélyesebbé.
Itt van például Északkelet-Pennsylvania, amely magában nem a legnépesebb terület az országban, mégis több magasabb lakosságszámú város található benne kisebb földrajzi területen.
Ha esetleg egy zombitámadás kellős közepén találnánk magunkat, most már tudjuk, hova kell menekülnünk: el a legnépesebb városokból és a legsűrűbben lakott területekről, induljunk vidékre, oda, ahol a madár sem jár – nemhogy a zombik. A faluk és tanyák tökéletes menedéket nyújthatnak az élőhalottaktól.
A szimulációt bárki kipróbálhatja ide kattintva!