Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A Kárpát-medence utolsó, potenciálisan aktívvá válható vulkánja, a Csomád látképe

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

"A jelenlegi egy több szálon futó kutatás és most ennek részeredményeit hozzuk nyilvánosságra számos fórumon" - mondta el a kutatások egy részét vezető Karátson Dávid vulkanológus.

A kutató kifejtette, hogy a tűzhányó működésének jellege az utolsó ötvenezer évben megváltozott, ezért a vizsgálatok leginkább arra irányultak, hogy ez hogyan történt, mi volt az oka, illetve mik lehetnek a következményei.

29 ezer éve szunnyad

"Újabb adataink alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán. Szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy

még lehet némi esély újabb kitörésre,

hiszen lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás >>nyugtalanságra<<" - fejtette ki a vulkanológus.

A Kárpát-medence utolsó, potenciálisan aktívvá válható vulkánja, a Csomád látképe Forrás: Harangi Szabolcs

Hozzátette, hogy a terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt "büdösbarlangoknak" nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon is megfigyelhetők.

A Szent Anna-tó születése

A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötvenezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezeknek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó. Mint mondta, a felnyomuló magmának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával való érintkezése heves robbanásokhoz vezetett. Ez a működési típus a korai kitöréseket, de a Csomád legvégső aktivitását is jellemezte.

A Szent Anna-tó Forrás: Wikimedia Commons

Az ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ekkor jött létre a két krátert északról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése nagyjából 31 ezer éve az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozathoz vezetett.

A Nagy-Csomád Forrás: Wikimedia Commons

Ennek- a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes - lényegi része az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrobbanása volt.

A legutóbbi robbanás hatalmas volt

A korábbi vélekedések e kitörés időpontját tartották a csomádi vulkánosság befejeződésének. Az újabb kutatások azonban bizonyítékokkal szolgáltak egy még későbbi, két-háromezer évvel fiatalabb, legutolsó kitörésre is, amely

olyan erejű robbanás volt, hogy hamuanyaga még a távoli Dnyeszter folyó deltájának vidékén, az ottani löszös üledékek közé települve is kimutatható.

Azóta a vulkán szunnyad, a kráterben felgyűlt tó feltöltődése még csak kezdeti szakaszában tart.

Karátson Dávid elmondta, hogy további kutatásokat folytatnak a területen azért, hogy még teljesebb "életfát" tudjanak felállítani a Csomádról, és hogy sikerüljön megismerni teljes történetét.

Ezek a vizsgálatok kiterjednek például arra, hogy mennyi láva jött a felszínre adott idő alatt, voltak-e nyugalmasabb, illetve aktívabb periódusai, amihez egyebek mellett újabb kormeghatározásokat fognak végezni a szakemberek.