Az nem újdonság, hogy sok kétéltű állít elő mérget bőrmirigyeik révén, ezek azonban csak akkor mérgeznek, ha a ragadozó megeszi a békákat.
A szakember által vizsgált Corythomantis greeningi azonban teljesen más – a koponyából kiálló csontos tüskéivel szúrta át Jared kezét. Az élmény nem volt kellemes, a kutató viszont még így is szerencsésnek mondhatja magát, mert a két szúrós békafaj közül a „kevésbé veszedelmessel” találkozott.
Az Aparasphenodon brunoi feje szintén tüskékkel borított, társánál azonban durvább dolgokra képes. A kutatók kiszámolták, hogy
egyetlen grammnyi méreganyaga 300 ezer egeret vagy körülbelül 80 embert ölne meg.
Ugyanennyi mennyiségű toxinnal kalkulálva a Corythomantis greeningi 24 ezer egérrel vagy 6 emberrel végezne. Jared ennek persze csak a töredékét kapta, így maradhatott életben.
A tanulmányozott békafajoknál az orrot, az állkapcsot és a fej hátulsó részét borítják tüskék. A bőrmirigyek a tüskék tövében találhatók. Amikor valaki megfogja a veszélyes kétéltűeket, a méregtermelés beindul, a békák pedig tüskés fejüket a támadóba döfködik. Bár a Corythomantis greeningi mérge kevésbé toxikus, tüskéi és bőrmirigyei nagyobbak, így több méreganyagot állít elő.
A kutatásban szereplő békafajokat egyébként már évtizedek óta ismeri a tudomány, részletesebben viszont most először tanulmányozták őket. Az eredményeket a Current Biology című szaklapban publikálták.