A bolygó (neve 2MASS J2126–8140) és csillaga (egy vörös törpe, neve TYC 9486–927–1) már majdnem egy évtizede ismert a tudomány számára, a gigászi távolság miatt azonban mostanáig nem gondolták, hogy kapcsolat lenne köztük. A 2MASS J2126–8140 egyébként egy gázóriás, tömege 12–15-szöröse a Jupiter tömegének, és 100 fényévre van Földünktől.
„Ez a legszélesebb bolygórendszer, amit valaha felfedeztünk, ráadásul mindkét tagját nyolc éve ismerjük. Ennek ellenére mostanáig senki nem talált kapcsolatot a két objektum között” – mondta Niall Deacon, az angliai Hertfordshire Egyetem kutatója az intézet sajtóanyagában.
A planéta mégsem annyira magányos, mint hittük, de nagyon távol van anyacsillagától”
– tette hozzá a tudós.
A kapcsolatra akkor derült fény, amikor a tudósok megfigyelték a két égitest mozgását, ebből pedig kiderült, hogy az objektumok gravitációsan hatnak egymásra.
A 2MASS J2126–8140 7000-szer távolabb van csillagától, mint a Föld a Naptól, és 140-szer messzebb kering, mint a Pluto a központi csillagunktól. Ez a roppant távolság nagyjából 6900 csillagászati egység (rövidítve CsE; egy csillagászati egység 150 millió kilométernek felel meg).
Mindez azt jelenti, hogy a szóban forgó bolygónak legalább 900 ezer földi évre van szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje csillagát,
melynek kora a csillagászok számításai alapján 10–45 millió év lehet. Ha az elgondolás helytálló, akkor a 2MASS J2126–8140 eddig kevesebb mint 50 alkalommal kerülte meg anyacsillagát.
A 2MASS J2126–8140 nagy valószínűséggel nem hordoz semmilyen életformát. Ha lenne is valaki e távoli világban, aki az égre pillant, saját napját minden bizonnyal nem tudná megkülönböztetni a többi csillagtól.
Simon Murphy, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) csillagásza hihetetlennek tartja, hogy egy ilyen, viszonylag kis tömegű objektum ennyire távol keringjen központi csillagától, és úgy hiszi, valószínűleg az eddigi leghatalmasabb naprendszert fedezhették fel. Szerinte a tanulmányozott bolygórendszer – furcsasága miatt – biztosan nem ugyanúgy alakult ki, mint a mi Naprendszerünk (azaz nem gázból és porból álló anyagkorongból).
Az eredményeket a Monthly Notices of The Royal Astronomical Society című szakfolyóiratban publikálták.