A Molecular Phylogenetics and Evolution című tudományos folyóiratban írtak először arról az új halfajról, amit nyolc magyar és egy cseh kutató közös munkával fedezett fel. A cikk első szerzője Dr. Antal László, a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, és a Magyar Haltani Társaság titkára.
Az új faj a Barbus biharicus, azaz "bihari márna" nevet kapta.
A tudomány előtt eddig ismeretlen halfajt a Sebes-Körös vízrendszerében találták meg, szinte véletlenül - derül ki a Magyar Haltani Társaság weblapján közölt cikkből. A tudósok két, egymásra nagyon hasonlító, de eltérő területen élő, már ismert márnafaj állományainak genetikai azonosítását akarták elvégezni.
Addig kutakodtak, míg kiderült, hogy van ott egy harmadik halfaj is.
A tudósok azt már másfél évszázada tudják, hogy a horgászhalként kedvelt márna mellett a Körös vízrendszerében is él egy apró termetű másik márnafaj is, de erről azt gondolták, hogy az az 1852-ben felfedezett Petényi-márna. Erről ráadásul azt gondolták, hogy nem is önálló faj, hanem egy itáliai, majd egy balkáni fajba sorolták be alfajként.
A bihari márna felfedezésében is részt vevő cseh szakember, Petr Kotlík és munkatársai 2002-ben genetikai alapon bebizonyították, hogy az apró hal mégis önálló faj. Ekkor viszont az derült ki, hogy a faj elterjedési terülte szűkebb, mint korábban gondolták. A Kárpát-medence északi részén ugyanis egy másik faj, a kárpáti márna (Barbus carpathicus) honos, míg a délebbi területeken egy harmadik faj él, a balkáni márna (Barbus balcanicus).
A kárpáti és a Petényi-márna annyira hasonlít egymáshoz, hogy első ránézésre
nem különböztethetők meg az egyedek egymástól.
A kérdés tisztázásáról már 2010-ben beszéltek a szakemberek, végül egy nemzetközi kutatócsoport állt fel a két faj elkülönítésére. Így találták meg a harmadik fajt, a bihari márnát.
A bihari márna egyébként azért is különleges, mert bennszülött fajnak számít, azaz hazai vizekben fejlődött ki.