A kanadai Albertai Egyetem és a Bolognai Egyetem kutatói azonosították a maradványt, és a mezozoikumban (földtörténeti középkor, 348 millió évtől 65,5 millió évig), a dinoszauruszok korában élt fajnak a Machimosaurus rex elnevezést adták.
Ez volt a korabeli óceánokban élő krokodilok legnagyobbika és legutolsó képviselője. A krokodil koponyája több mint másfél méteres volt - nagyobb, mint egy T. rex koponyája -, az állat teljes testhossza majd 12 métert tett ki.
Töltény alakú fogai lekerekítettek, tompa végűek voltak, redőkkel, amelyekkel képes volt a tengeri teknősök páncéljait összeroppantani. "Ezek a fogak nem hús felmetszésére, hanem csontok összeroppantására szolgáltak" - közölte Tetsuto Miyashita, az Albertai Egyetem PhD-hallgatója, az egyik kutató, aki részt vett a maradvány azonosításában.
A Machimosaurus rex legközelebbi rokona több mint 30 millió évvel korábban a mai Anglia területén elterült tengerben élt.
Tengeri krokodilparadicsom
A legszebb jura időszaki tengerikrokodil-fosszíliák a Baden-Württemberg tartományban (Németország) fekvő Holzmaden palabányájából kerültek elő. Nemcsak az egykori tengeri ragadozók csontvázai maradtak fenn tökéletes állapotban, hanem egyes példányok bőrmaradványai is fosszilizálódtak. A holzmadeni kőfejtő a jura időszak végén egy, a nyílt tengertől elszeparált sekély öböl volt. Az öböl zártsága miatt a tengeraljzat feletti víztömeg úgynevezett pangó vízzé alakult, és a tengerfenékre került szerves anyag bomlása miatt kén-hidrogénnel telítődött. Az oxigénmentes (reduktív) környezeti viszonyok miatt az elpusztult állattetemek egyben maradtak, mivel a mérgezett vízben nem éltek meg a dögevők sem. A magas szervesanyag-tartalmú üledék a rothadó iszap vagy szapropél, magas bitumentartalmú palakőzetté alakult át az idők folyamán.A tengeri krokodilok a jura időszak (206 millió évtől 146 millió évig) félelmetes ragadozói voltak, de a jura végén sok fajuk kipusztult, amikor élőhelyeik megváltoztak a mai Európa térségében. A Machimosaurus rex az egykori Tethys-óceán észak-afrikai selfvidékének sekély vizeiben élt tovább, a nemzetség még a korai kréta időszakban (146 millió évtől 65,5 millió évig) is fennmaradt.
2014-ben olasz és tunéziai kutatók 130 millió éves kőzetekben találták meg a koponya fosszíliáját a dél-tunéziai Tataouine városától 48 kilométerre délre. 2011 óta folytattak ásatásokat a térségben. Ritka a 130 millió éves jó állapotban lévő fosszília - közölte Federico Fanti, a Bolognai Egyetem professzora.
A bezáró tengeri üledékes kőzetben megtalálták a krokodil teljes törzsét, a nyakat, a hátat, a farkat és a végtagokat, egyelőre azonban csak a koponyát tudták elhozni a feltárás helyszínéről.
A gerecsei őskrokodil
Igazi szenzációnak számított a Pisznice melletti elhagyott kőfejtőben 1996 augusztusában felfedezett őskrokodil-fosszília. Ez volt az első jura időszaki gerinces maradvány, amelyet hazánk területén találtak. A kövület a kora jurából származik, hozzávetőleg 180 millió éves. A kihalt Thalattosuchia alrend Steneosaurus nemzetségének ez a legteljesebb, az alpi régióból előkerült maradványa, új tengeri krokodilfajnak bizonyult. Az állat teljes testhossza 5,8–6,5 méter lehetett, és a partközeli vizekben lesett áldozataira. A gerecsei őskrokodilt a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik.A kutatócsoport vissza akart térni a térségbe, de a tunéziai polgárháború nyomán kialakult ingatag biztonsági helyzet miatt egyelőre letettek erről.
Tataouine akkor vált a világ számára közismertté, amikor George Lucas a Star Wars (Csillagok háborúja) filmjeit forgatta a sivatagi térségben, és a filmjében a Tatooine bolygót erről a településről nevezte el. A kutatók a Cretaceous Research folyóiratban tették közzé tanulmányukat a felfedezésükről.