Magánkézbe kerül az űrbiznisz

Ha az utca emberét megkérdeznénk, mit tud elmondani az űrgazdaságról, valószínűleg a NASA, az ESA, esetleg a kínai vagy orosz űrügynökség jutna az eszébe. Nagyon kevesen tudják, hogy az űrszektor nagy része már ma is magánkézben van – és ez még csak a kezdet, hiszen a SpaceX, a Virgin Galactic, a Blue Origin és társaik igen gyorsan fejlődnek, és komoly babérokra törnek.

A Space Foundation 2014-es jelentése alapján a globális űraktivitás mindössze 24 százaléka van az államilag támogatott űrügynökségek kezében – ez elenyésző ahhoz képest, hogy híreket leginkább az ő tájékukról hallunk.

Fantáziarajz az ESA holdbázisáról Forrás: ESA

A NASA a Mars felé kacsintgat, az ESA (Európai Űrügynökség) pedig záros időn belül holdfalut szeretne létrehozni – ezek a legújabb elképzelések, már ami az állami űrkutatást jelenti. A „földönkívüli gazdaság” nagy része azonban már jelenleg is a magánszektor irányítása alatt áll, ami nem is olyan meglepő, főleg, ha belegondolunk, hogy ide tartoznak a különböző műholdak is – belőlük pedig rengeteg kering a bolygónk körül.

2014 jó év volt

2014 alapvetően jó évnek számított az űrgazdaság számára – ha az állami űrkutatást, a katonai szektort és a kereskedelmi rétegeket is egy kalap alá vesszük, megállapíthatjuk, hogy 2013-hoz képest összesen 9 százalékkal növekedett az űrbéli és a hozzá tartozó földi tevékenységek aránya.

A NASA mostanában a Marsra koncentrált, mint potenciális expedíciócélponrtra. Ez a grafika is egy friss kutatás eredménye: különbség a Mars és a Föld között napkitörések idején - a saját bolygónkat megvédi a külső földmag mozgása által generált mágneses mező, a Marsnak viszont nincs ilyen védőburka Forrás: NASA / MAVEN

2014-ben egy másik tendencia is folytatta növekedését: a magánszektorok előretörése, ugyanis ezek az egész űrgazdaság 76 százalékát adták ki ebben az évben.

Magánkezű űrvállalatok

Ennek egyik részét képezik az egyre inkább előretörő, magánkézben lévő kutatóvállalatok: mindenki hallott már a SpaceX-ről, a Virgin Galacticról vagy a Blue Originről, amelyek

szépen lassan felhozzák tudásukat és felkészültségüket az állami űrügynökségek szintjére

– sőt, gyakran túl is szárnyalják azokat. A Blue Origin például nemrég sikeresen elindított egy olyan rakétát, amely már egyszer megjárta a világűrt, és visszatért a Földre.

Ezzel hatalmas áttörést ért el, hiszen létrehozta a ténylegesen újrahasznosítható űrrakétát, amely megtizedelheti az űrkutatás egyébként igencsak borsos költségeit. Igaz, a New Shepard még képes nem Föld körüli pályára juttatni hasznos terhét, "csak" egy űrugrást tud végrehajtani, de

az eredmény akkor is önmagáért beszél.

A SpaceX a célegyenesben

A SpaceX-nek szintén sikerült rakétát visszahoznia a Földre 2015 végén, de a négy kísérletből a többi alkalommal mindig becsúszott valami gikszer. A sikeres próbálkozást szárazföldön hajtották végre, a másik hármat pedig a tengeren, egy hordozóhajó hátán. A Falcon-9 első fokozatának visszahozatala lényegesen nehezebb, mint például a New Shephardé, mert előbbit át kell billenteni a visszafele úton, és nem csak "leejteni".

SpaceX Grasshopper rakétája Forrás: SpaceX

Az utolsó sikertelen próbálkozás során például a Földet érés után a hordozóegység egyik lába nem nyílt ki, emiatt a rakétatest felborult, és óriási detonációval megsemmisült.

A Virgin Galactic tragédiája

A Virgin Galactic űrtevékenységére egy sajnálatos baleset miatt emlékszünk leginkább: 2014 őszén egy próbarepülés során lezuhant a cég kísérleti űrrepülőgépe, a SpaceShip Two.

A gép egyelőre utasokat nem szállított, de a két pilóta közül az egyik életét vesztette,

a másik pedig súlyosan megsérült. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az űrhajó fékezőberendezése túl hamar lépett életbe, és ez okozta a balesetet.

A lezuhant SpaceShip Two Forrás: AFP/Josh Edelson

A jövő nagy űrvállalatai között azonban akár ma még ismeretlen, a kert hátuljában álló sufniban ügyeskedő amatőr társaságok is lehetnek, hiszen az űrkutatás olyan gyorsan fejlődik, hogy

könnyedén lehetnek azok a jövő zsenijei, akikről ma még senki sem hallott.

Verseny a Holdért

A magánszektor előretörését tökéletesen mutatja, hogy az XPRIZE alapítvány belevágott: megversenyezteti az "amatőr" űrkutatókat, és

pályázatot ír ki a következő holdraszállás megtervezésére.

A Föld minden részéről érkező csapatoknak egy űreszközt kell létrehozniuk, amelynek különböző feladatokat kell megoldania kísérőnkön. A Google betársult támogatóként a projekthez, amely jelenleg a Google Lunar XPRIZE (GLXP) néven fut, és magyar versenyzője is van: a Puli, dr. Pacher Tibor vezetésével, jelenleg arról tárgyal, ki fog elvinni minket a Holdig.

A hazai holdjáró, a Puli Forrás: OeWF - Claudia Stix, Paul Santek

A GLXP versenyében lassan kiéleződnek az erőviszonyok, és egyre inkább látszik, kik a legesélyesebbek a fődíjra, azaz a 20 millió dolláros jutalomra. Jelenleg indítási szerződése két csapatnak van: az amerikai Moon Expressnek, akik különböző NASA szerződésekkel is rendelkeznek, valamint az izraeli SpaceIL-nek, akik először tették le az asztalra a továbbjutáshoz szükséges papírokat.

Launch: Secured! "We are extremely proud to officially confirm receipt and verification of Moon Express’s launch...

Posted by Google Lunar XPRIZE on Tuesday, December 8, 2015

A hazai Puli jelenleg több csapattal tárgyal, hogy az általuk fejlesztett leszállóegységen eljuthasson a Holdra, hogy aztán ott elvégezhesse feladatait, és megnyithassa a kapukat a hazai magán-űrkutatás számára is.

Magánúton kell megoldani

A GLXP versenyzői számára egyébként alapkövetelmény, hogy támogatásaik mindössze 10 százaléka érkezhet állami szektorból, a többi 90 százalékba az állami intézmények nem szólhatnak bele. Nemrég a német csapat, a Part Time Scientists megnyerte magának az Audit, mint főszponzort – a legtöbb versenyző azonban apránként gyűjtögeti össze a holdjáróra valót.

A magyaroknak a Kis Lépés Klub keretein belül és a Vállalati Indítóállás Klubon keresztül lehet segíteni, hogy a Puli is csaholhasson a Holdon nemsokára.